Balatonakarattya és Balatonkenese a déli part felé közeledve az utolsó két olyan település, ahonnan még igazán gyönyörű kilátásban lehet részünk. Itt a hatalmas löszfalról nyílik egy utca, vagyis a Kisfaludy-kilátó, ahonnan csodálhatjuk a Balaton szépségét.
A Prestige Bárba eléggé véletlenszerűen tértünk be ebédelni. A Füredi sétányon mászkálva a bazársor után kissé megéheztünk, és erre kerestünk olyan helyet, ahol egy laza ebédet ehetnénk. A Prestige Bár hatalmas terasza igen hangulatos berendezéssel, és hatalmas bárpultjával csalogató lehet a vendégek számára. Minket is becsábított hát.
A libegő története majdnem száz évvel ezelőtt kezdődött, azonban még csak 48 éve működik. A Zugligeti libegő a mai napig nagyon népszerű a turisták és kirándulók körében. Nem csak szállítóeszközként funkcionál, hanem remek program is lehet barátainkkal, párunkkal.
Bizonyára mindenki szemezgetett már ezzel a gyönyörű kis paradicsomi hangulatú étteremmel, aki valaha is végigsétált a balatonfüredi parton. Egy csodálatos park közepén található, tavak, szökőkutak romantikus környezetében.
A büfék között kutatva a standon találtunk egy nagyon szimpatikus helyet, aminek azonban sajnos a nevét nem sikerült felfedeznünk. Mivel nincs sem kiírva, sem a Google Maps-en nem található, így én Tündér büfének hívnám leginkább. De miért ennek?
Mondhatnám semmit, mivel első látásra ez volt az érzésünk, amikor Badacsonyba érkeztünk, pedig már június volt. A törekvés, mely szerint a Balaton 4 évszakos nyaralóhely, nem látszott elsőre. Legalábbis az Alsóörs – Tihany vidékhez szokott szemünknek. Mégis, nagyon élveztük ezt a korai Badacsonyt.
A Balaton-felvidéken számos tihanyi apátsághoz tartozó történelmi látványossággal találkozhatunk. A Kövesdi templomrom eldugott részen fekszik, azonban érdemes felkutatni, hiszen nem csak a templomromot, hanem az Almás forrást is megtaláljuk mellette.
Olaszos. Vagy olasz, ez most szerintem mindegy. Kiülős vagy beülős, bár én most maradtam kint, mivel délben elég meleg volt, hiába az október közepi dátum. A piros az uralkodó szín, a pincérek pedig végre nem olyanok, mint a Váci utcában, ahol boldog-boldogtalant leszólítgatnak, hogy ugyan térjen már be hozzájuk. Itt nincs tukmálás, csak mosolygás - mondjuk, hogy majdnem mindenkitől.
A balatonkenesei templom barokk stílusa igazán lenyűgöző a település közepén. Tornya már messziről látható, így könnyen megtaláljuk.
Ha valaki halas ételt szeretne enni, hol máshol enne, mint a halászlé hazájában, Baján! A Sobri Halászcsárdáról sokat hallottunk már előtte, így most meg is látogattuk!