Csopakon járva egy véletlen folyamán tévedtem be a Sétány Étterembe. A strand melletti étterem nagyon jó helyen van, és méretének köszönhetően igen sokan elférnek benne. Ránézésre megfelelő volt egy ebédre, így betértem.
A Veszprémben található Kolostorok és kertek elnevezésű park, vagy terület a város gyöngyszeme. Ezen a területen gyönyörűen kialakított parkot találhatunk, és Árpád-kori emlékeket, illetve a gyerekeknek remek játszótereket is.
Számtalanszor jártam már ezen a szép helyen, leginkább azért mentem fel ide, hogy gyönyörködhessek ebben a szép szoborban. Ugyanakkor nem csak a turult érdemes megnézni, hanem a tájat is!
Rákosborzasztó, Rákosrettentő és társai, ahogyan a környékbeliek és kevésbé környékbeliek nevezik a XVII. és XVIII. kerületet együttesen. A Szépréti cukrászda viszont az élő példája annak, hogy van itt is minőség bőven.
Tihanyban járva az apátságot meglátogatva még szerettük volna kicsit felfedezni a város szépségeit. A Pisky sétány pont ilyen, hiszen gyönyörű bájos manufaktúrákat, kézműves tárgyakat, persze levendulából készült mindenféle dolgot is találhatunk itt.
Sajkod egy Tihany melletti apró település, ahol megtalálhatjuk az Őrtorony kilátót. Az Apáti-hegy legmagasabb pontján gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, Tihanyra, és a környező településekre is. Az út kissé rögös felfelé, de hidd el megéri!
Mondhatnám semmit, mivel első látásra ez volt az érzésünk, amikor Badacsonyba érkeztünk, pedig már június volt. A törekvés, mely szerint a Balaton 4 évszakos nyaralóhely, nem látszott elsőre. Legalábbis az Alsóörs – Tihany vidékhez szokott szemünknek. Mégis, nagyon élveztük ezt a korai Badacsonyt.
A csopaki pincészetek, és malmok mellett találkozhatunk egy érdekes látnivalóval is. Ez a Csonkatorony, amely régen egy templom volt, amit Szent István király tiszteletére építettek. A torony körül lévő területen a Millenáris parkot találjuk, amely gyönyörűen rendezett, és a gyerekek sem fognak unatkozni.
A Giorgi Pizzériát egy péntek este látogattuk meg, előre kinézve a helyet. Jól megtervezett vacsoránkat már nagyon vártuk, hiszen mindannyian éhesen érkeztünk. A helyre érkezve a kapu előtt parkolót találtunk, ahova könnyedén le is tettük az autót. A kerthelységbe sétálva már rengetegen vacsoráztak az étterembe, úgy kellett kutatnunk az üres asztal után. Végül az egyik sarokban meg is találtuk az asztalunkat, ahol helyet foglaltunk. A fiatal pincér máris érkezett kezében a hatalmas egy egylapos étlappal. Elénk tette, majd érdeklődött is milyen italt kérünk. Mivel túlzottan az étlapon nem kellett keresni az italokat, ki is kértük a szokásos limonádénkat. Ezután magunkra hagyott a pincér, mi pedig feltérképeztük a választékot.
A Szűcs Fogadója az a hely, ahova általában valamilyen alkalomból mentünk el a családdal vagy a barátokkal. Sokszor jártunk már ott, tudjuk, hogy minőségi ételeket kapni, egyre bővülő választékkal. Már egy jó éve nem jártam az étteremben, így gondoltam ideje meglátogatni és egy névnap alkalmából beülni vacsorázni.