Feleségemmel Franciaországban voltunk nászúton. Kikapcsoltuk a céges telefont, beültünk az autóba és irány a Cote d’Azure és Provence. Annak idején, immáron majdnem 8 éve a levendula hozott össze bennünket. Feleségem is imádta, én is, volt is a kertemben vagy 8 tő. Majdnem két hétig jártuk ezeket a csodás tájakat a liláskék levendula mezőket kutatva. Két évre rá a gyermekvállalás mellett döntöttünk, és még egy utolsó nagyot akartunk kettesben csavarogni, így hát megtettük ugyan ezt Toszkánában is. Mindkét táj mesés, és tényleg úgy néz ki, mint a képeken. És ma ezt az érzést kaptuk vissza Dörgicsén.

A magyar Toscana

Az Alsóörstől a Káli medencéig terjedő, a Balaton északi partján elhúzódó terület az ország egyik legszebb tája, alapvetően hasonlít a Toszkán dombokra. Szerencsére ma már van egy olyan nyaraló közönség, akinek a Balaton nem csupán a strandon heverést és a hideg sör ivását, vagy az esti bulizást jelenti. Főleg igaz ez az Északi-part vendégközönségére. Az egyre-másra terjedő kulturális fesztiválok, események mutatják, ezt az igényt itt kielégíteni már anyagilag is megéri. Nos, a magyar Toszkána egyik ékköve, egy kis Provence-i érzéssel keveredve Dörgicse lett. Sokat hallottunk róla, ezért ma el is látogattunk ide, és ha már itt voltunk, kértünk egy kis idegenvezetést a bejáratnál található cseppnyi teázó-kávézóban. Kérésünkre Dr. Demján Ildikó, a Levendárium tulajdonosa vezetett körbe a birtokon. Amint megtudtam, hogy ő a tulajdonos, nem tudtam megállni, hogy ne kérdezzek tőle az alapításról és az üzletről is.

Cikkemet sok képpel illusztrálom, minden képről szeretnék írni Neked valamit, ezért kérlek lapozz a következő oldalra, ahol folytatom a cikket!