Madal – egy kézműves kávézó

A Madal kőhajításnyira van az Országháztól, ha kiállok elé, pont látom is világszép Parlamentünket, melynek messzi földről csodájára járnak (jegyzem meg, jogosan). A kávézó - mely csak egy betűnyire van attól, hogy ne a spanyolok világsztár teniszezőjének, Nadalnak nevét viselje - kellemes, hangulatos és világos. Tágas, nagy terek jellemzik, többségében fabútorok és pasztellszínek. A pulthoz lépve hamar világossá válik a hely egyetlen hiányossága: a választék. Ha mezei, nem kukacoskodó, nem nagyétkű, és nem problémázó emberként tesszük itt tiszteletünket, egyértelmű, hogy megfelel, hiszen egy bő félóránál úgysem tölt itt senki több időt, maximum akkor, ha baráti társasággal ül be trécselni egy jót.

Ha azonban ínyencként, esetleg gasztromókusként látogatunk a Madalba, a minőség bizonyára elkápráztat majd – az viszont már kevésbé, hogy viszonylag könnyen eldönthetjük, hogy mit szeretnénk majd fogyasztani, hiszen valóban nem sok mindenből lehet választani. Bizonyára ennek is megvan a maga romantikája, és itt nem a bőség zavara a legfontosabb ismérv, ellenben pozitív lenne, ha akár 10 percig is bogarászhatna az ember, hogy ugyan mit is kérjen, mert egyik kávé vagy süti jobb és különlegesebb, mint a másik. 

Tény, hogy rendelés után a kávét tíz percen belül ki is hozzák, a választott sütit pedig már fizetéskor megkapom. Kifejezetten pozitív, hogy van koffeinmentes verzió mindenből, amit csak el tudunk képzelni. Van, aki ezt hóbortnak gondolja, hogy ugyan mit ér a kávé koffein nélkül, és van az emberek ama 2%-a, aki szereti ugyan a kávé/tejeskávé ízét, de nem ihat koffeintartalmú italt. Nos, ez utóbbi vagyok én is.