Vácon nagyon sok látnivaló vár mindenkire, már-már kevés is az egy nap arra, hogy megnézzünk mindent. Korábban írtam nektek a váci főtérről, most viszont arról a székesegyházról hoztam beszámolót, ami teljesen magával ragadott!
A Móló Cukrászdát Révfülöpön találjuk meg a móló kezdeténél. A cukrászda nem túl nagy, viszont annál hangulatosabb. Vintage stílusa, és az egész hely atmoszférája bevonzza az embert. Lássuk, nekünk hogyan tetszett.
Balatonszőlős már a középkor óta létező település, ahol római kori maradványokat is találhatunk. A település apró mérete, és bája igen csak figyelemre méltó a Balaton-felvidéken.
A Desszertem a Miskolci Nemzeti Színház közvetlen szomszédságában, egy belső udvarban található, ahová akkor érdemes betérni, ha valódi édes élményre vágysz! Mutatjuk, hogy miért!
A Vígmolnár Csárda hagyományos magyaros ízek mellett igazi műalkotásokat kreál a legfrissebb alapanyagokból, és szezonális aktualitásoknak megfelelően. Csopak főutcáján igazán figyelemfelkeltő és hívogató a csárda, mi is már egy ideje kinéztük magunknak.
Néhány órás strandolás után valami hűsítőre vágytam, így a cukros, standon kapható jégkrémek helyett egy hűsítő cukormentes fagyit szerettem volna enni, így az Amaretto Due-t választottam.
A csopaki Szent Miklós templomromot is útba ejtettük, amelyből már nem sok maradt az utókor számára. Pár írásos emlék alapján, és a romnál található tábla segítségével azonban megtudhatunk róla pár dolgot.
Egy káprázatos helyen jártunk, a Föld szívcsakrájánál, Pilisben, ahol a legenda szerint, ha belehallgatsz a Ferenczy-sziklába, akkor hallhatod a Föld szívdobogását.
Csak néhány romantikus napra vágytunk kettesben az év eleji hajrá után. Olyan helyre akartunk menni, ahol 1) ki sem kell mozdulnunk a hotelből, 2) ahol még nem jártunk. Mindkettő összejött. Az ajkai Kristály Hotelben töltöttünk 3 romantikus napot, és minden pillanatát imádtuk.
Nyilván ha az ember strandra megy vagy csomagol otthon magának szendvicseket és hatalmas hűtőtáskával érkezik, vagy nincs más, mint enni valahol egy igazi strandkaját. Szerintem a legtöbben inkább az utóbbi verzióba tartoznak, ahogyan persze én is.