Weress Kálmánné tervei alapján készült a kivitelező a Kutatóintézet építőbrigádja dr Fekete Lajos vezetésével, Keserű János főigazgatása alatt. Az épület alaprajza a lépből kiragadott három viaszsejt, emelettel és – korábban - nádtetővel a méhkas összefogó erejét szimbolizálja. A két szint helyet ad számos hazai és külföldi még ma is használatos és több századfordulóra jellemző múzeumi tárgynak.
Földszint
A ma is használatos igen változatos méhészeti eszközök, felszerelések, tárgyak a földszinten tekinthetők meg. Megismerhetjük azt a rendkívüli formagazdagságot, a kaptár és keretméretet, a méztermelés, valamint az anyanevelés és eszköztárát, az etetés, takarás és egyéb eszközök bemutatóját és egyben sokoldalúságát, amelyek elsősorban a méhészek anyagi lehetőségei szerint kerültek kialakításra.

A korabeli eszközök, mint a pörgető és mézeskanna, egyéb méztartály anyaga jelentősen eltér a mai, minőséget jelentősen meghatározó nemesfémből, a rozsdamentes acélból készült utódaitól. Az eszközök és a méhcsalád kezelése együttesen a méhészeti termékek minőségét határozhatják meg. Található a kiegészítő eszközök között néhány külföldről származó különlegesség, pl. anyazárkák, füstölő, de olyan kiegészítő tárgy is pl. műanyagból, melyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt. A termelést segítő közvetlen eszközök felhasználásával minden esetben a közvetett cél az egészséges táplálkozás érdekében a méz emészthetőségének kihasználása, a virágpor, propolisz tápértékének, illetve az egyéb termékek (méhpempő, viasz) különleges hatásának megismertetése (és a kezelések során a megtartása) a mind nagyobb fogyasztói tábor körében.

Emeleti rész

Legrégebbi eszközök és felszerelések az emeleten kaptak helyet. Itt láthatóak J.A. (Anglia) legelső keretes kaptár mintája 1683-ból, valamint Huber un. szeletes kaptár mintája 1792-ből. Különlegességnek számít Kövesdi Szarka Sándor – úgynevezett igazi - keretes kaptára 1844-ből, lépesméz termelő üvegbúrával és borítóval. A látogató megismerkedhet a viaszolvasztás, és műlépkészítés legkülönfélébb eszközeivel. Megtekinthető a mézpörgetők változatos tárháza, mely tükrözi a technika fejlődését az erő átvitelében. Érdekes a pénz és érme lenyomatainak és a korabeli folyóiratoknak a gyűjteménye is. A Magyarországon használt sokféle kaptár, a Gödöllőn kifejlesztett pároztatókaptár mellett a kasos méhészkedést bemutató méhesház is ezen a szinten található.

Forrás: Wikipédia