A Loyolai Szent Ignác templomot a tördemici Római úton találhatjuk meg a házak között. A kápolna kissé romos kinézetű, amely már 1850 óta áll. 

A büfék között kutatva a standon találtunk egy nagyon szimpatikus helyet, aminek azonban sajnos a nevét nem sikerült felfedeznünk. Mivel nincs sem kiírva, sem a Google Maps-en nem található, így én Tündér büfének hívnám leginkább. De miért ennek? 

Balatonalmádi, azaz Vörösberény legősibb, és legemblematikusabb építményénél jártunk. Az erődtemplom különleges, mivel több vallási kézben is volt, emiatt történelme igen bonyolult. 

A Vapiano-t nagyon sokan dicsérik, és szinte minden ismerősömtől azt hallottam, hogy mennyire finom a tésztájuk. Régóta szerettem volna már én is kipróbálni, ennyi pozitív vélemény után, így végre eljött az idő, és teszteltem. 

Nemrég Balatonfüreden jártunk, szerettünk volna egy finom pizzát, vagy egy jó hamburgert elfogyasztani, a Club Mauro Pizzéria pedig éppen útba esett. Ennyi, és nem több volt az oka, amiért ezt a helyet választottuk.

Révfülöp mellett Kővágóörs területén találhatjuk meg az Ecséri templomromot, amely már a XII-XIII. században épült. A műemlék római kori maradványait bárki szabadon megtekintheti, így mi is megtettük. 

Kevés jót tudok mondani a mai magyar pincér állományról. Nem így a csopaki Petrányi pince munkatársairól. Imádtam őket. De vajon maga a hely mennyire jó? Az ételek? A kilátás? Mutatom!
 

Tihanyban rengeteg Csárdába futhatunk bele, de ahogy velünk is megesett nem mindegyikbe néztünk volna be szívesen. Ez a hely azonban valamiért megragadott minket első ránézésre, és nem is csalódtunk. Magyaros ízek, nagy adag ételek, minden, ami csak kellhet. 

Az országban, sőt Európában egyedülálló helyet találhatunk Veresegyházon. A veresegyházi Medveotthon nem állatkert, és nem is vadaspark, hanem olyan mentett állatok miatt jött létre, amelyek egyébként vadonélők. 

Várpalotán jártunk, ahol megtekintettük a sok-sok ostromot megélt Thury-várat, majd a Trianon Múzeumot. Mondanom sem kell, hogy minden fájt, amit itt láttunk…