Az első készülék, ami hangot rögzített az a Gramofon volt, körülbelül 50 évig szolgálta a háztartásokat. Ezt követték az acélhuzalos-mágneses rögzítők, melyek egy emberi hajszálvékony huzalon rögzítették a hangokat. Még a II. világháború után is forgalomban voltak ezek az eszközök, majd idővel kiszorították a szalagos magnetofonok. A szalagos magnó 1934-ben született meg Németországban, az AEG fejlesztette ki az első magnót! A II. világháborúban pedig Németországból hadizsákmányként indult el világhódító útjára.

1944-ben készült el a világ legelső koncertfelvétele,  ami sztereo felvétel volt, az akkori idők legnagyobb operaénekese énekelt benne, a berlini filharmonikusok kísérték és időnként behallatszódnak a légvédelmi ágyúk dörejei is, hiszen akkor már bombázták Berlint. Először Amerikában éreztek rá, hogy ezt otthoni használatra is kellene terjeszteni így született meg a világ legelső kommersz, azaz otthoni használatra gyártott magnója, a BK401-es.

  12

Kattints a képre

Magyarország amúgy nagyhatalom volt magnógyártásban valamikor, sőt mi magyarok fejlesztettük ki a világ legelső kazettás floppy lemezét is! Az 50-es évek nagy slágere a Vörös Szikra gyár által elkészített Vörös Szikra elnevezésű készülék volt. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) csúcskészüléke az M11-es, mely egy kettősrendszerű magnó volt, azaz orsós és szalagos is. A világon mindössze 3 országban gyártottak ilyet, és köztük voltunk mi is! Ezért sem véletlen, hogy Vilmosék megpályázták a Hungarikum címet a magyar magnetofonok gyűjteményével! Lapozz egyet és hallgasd meg egy videóban a Vörös Szikra készüléket is! Csodálatos érzés!