Tihany amúgy is elragadó hely szerintem a Balatonon, levendulamezőinek, történelmi múltjának, és persze magának az elhelyezkedésének köszönhetően egyaránt. Az apátságot nem nehéz észrevenni, és szerintem minden magyar hallott már, vagy látott róla valahol képet. Most felfedeztük belülről és közelebbről.
Nemrég nyitotta meg apró, de annál jelentőségteljesebb kapuit a Gulyásbombázó Gödöllő központjában, a Petőfi téren. A vendégek imádják, és nem is ok nélkül, igazi különlegesség a magyar street food háza táján.
A Csopaki strandon járva megkívántuk a lángost, így feltérképeztük a büfékínálatot. Az első, ami utunkba esett az a Hamika büfé volt. Bár láttuk, hogy nagy a sor, mégis beálltunk egy lángosért. Lehet talán pont emiatt.
Közeledik az őszi és felénk ősszel kötelező a Tisza-tavon részt venni egy tavi túrán. Sosem bánjuk meg, minden évben valahogy más és más a tó, a környezete. Feledhetetlen élmény a jó levegő, a csodás színek. Minden évben új élményekkel gazdagodunk. Következzék tavalyi kalandunk beszámolója.
A Veszprémben található Kolostorok és kertek elnevezésű park, vagy terület a város gyöngyszeme. Ezen a területen gyönyörűen kialakított parkot találhatunk, és Árpád-kori emlékeket, illetve a gyerekeknek remek játszótereket is.
A csopaki Plul Malom története igen csak régre vezethető vissza. A malom az évszázadok alatt természetesen sokat változott, és több felújításon is átesett. Kicsiknek, és nagyoknak egyaránt érdemes ellátogatnia ide, a festői környezetben lévő malomhoz.
Balatonudvardi pici településén nem túl sok látnivalóval találkozhatunk, viszont annál értékesebbel. A település fő ékessége a közösségi templom, amely a falu központjában található.
A cím már sok mindent sejtet, hogy jó élményben volt részünk a Wesselényi strandon. Olyannyira, hogy másnap is idejöttünk strandolni. A strand tényleg megéri a pénzért, és máris mondjuk miért.
A nagyvázsonyi evangélikus templomot és haranglábat a Kinizsi vár mellett találhatjuk meg. Habár a templom csak a 18. században épült, mégis jelentős értékkel rendelkezik.
Gödön jártunk, megéheztünk, ezért kerestünk egy éttermet, ami a Duna partján van, így találtunk rá a Széchenyi csárdára, ahonnan végül felemás érzésekkel voltunk kénytelen távozni.