A Jásdi Pincét Csopakra beérve sok helyen kitáblázva láthatjuk, a főútról azonban csak a Vinotékába ütközünk bele, ahol ugyan helyben is fogyaszthatunk bort, mégsem olyan, mint a pince. Felkeltette érdeklődésünket, hogy akkor vajon merre leljük ezt a pincészetet, így GPS segítségét igénybe véve tudtuk megközelíteni.
Amennyire szép volt a XVIII-XIX. században, annyir néz ki rosszul most a Podmaniczky-kastély Aszódon! Az állami tulajdonban lévő kastély ma már omladozik, a közelébe se lehet menni, mert életveszélyes!
A Csopi Fagyizó pont útba esik annak, aki Füredről indul Veszprém irányába. Az aprócska fagyizóban kézműves fagylaltokat kaphatunk nem túl széles választékban, de kávé és üdítő is szerepel a kínálat között.
Nem feltétlenül csak azért és csak akkot lehet templomba menni időnként, mert annyira vallásosak vagyunk, hanem azért is, hogy néha egy kis megnyugvást hozzon az ember életébe ez a pár perc külünleges csend és nyugalom, ami innen árad – vallástól és nézettől teljesen függetlenül.
Furcsa helyen van. A főút mellett, ami olyan zajt eredményez, hogy örülök, ha a saját gondolataimat hallom. Mivel egyben kertvendéglő posztot is betölt (hiszen étterem is), bátran gondolhatja az ember, hogy bőséges választékkal találja majd szembe magát - ám ennek ellentetjére csak akkor döbben rá, amikor bent helyet foglal, és kinyitja az étlapot…
Az Üvegtigris Büfét Balatonfüreden a Zátonyi Ferenc sétányon találhatjuk meg, amely a Tagore sétány folytatása. Pontosan itt sétálgatva éheztünk meg egy jó lángosra, hát kutatni kezdtünk, hol kaphatnánk. Érdekes, hogy a sétányon ez volt az egyetlen hely, ahol ki volt írva nagy betűkkel a Lángos szó. Így érkeztünk meg ehhez a kissé eldugott büféhez.
Mintha tényleg a nagyihoz vagy a dédihez érkeztünk volna egy kis nassolásra, olyan volt ez a cukrászda. Nem csak a hely jelleme miatt, hanem a sütemények íze miatt is!
Isaszegen éltem le eddigi életem felét, nagyon szerettem és szeretem is ezt a települést, ami nem olyan régen megkapta a város címet is. A későbbiekben több helyet is be fogok mutatni nektek, a sort a Szobor-heggyel kezdem!
A Tagore sétányon lassan, de biztosan felfedezzük az összes büfét, és bisztrót. Voltak rossz élményeink, és jók is, de nemsokára kialakul a pontos kép, hogy melyik helyet érdemes választani. Most a Waikiki Bisztrót céloztuk meg, ami kicsit túlmutat már a büfén, de még nem hívnám étteremnek.
Sukoró településén, a dobtetőn jól látható a Loyolai Szent Ignác templom tornya, amely a Velencei-tó felé néz. A templomtól szép kilátás nyílik a településre, és a tóra egyaránt.