Csopak főleg borairól, és malmairól híres, azonban elvétve találunk még más látnivalókat is. Köztük fellelhetjük István és Gizella kútját, amely a magyar király és felesége tiszteletére épült. 

Gödön jártunk, megéheztünk, ezért kerestünk egy éttermet, ami a Duna partján van, így találtunk rá a Széchenyi csárdára, ahonnan végül felemás érzésekkel voltunk kénytelen távozni.

A tihanyi Levendula Fagylaltozó méltán híres már, hiszen különleges fagylaltjaival valóban leveszik az embert a lábáról. Olyan igazán extrém ízvilágú fagyikat is kóstolhatunk, amiket még életedbe nem próbáltál, ez biztos. A hűsítő édességek vonzzák a figyelmedet a kedves kis kialakítású fagyizónál. 

A Dózsa György útról jobbra nyíló étterem valóban jó sárga, ez tény, ha viszont itt szeretne ebédelni valaki, pozitív, hogy 30 férőhelyes parkolója van, ahol biztosan akad hely. 

A libegő története majdnem száz évvel ezelőtt kezdődött, azonban még csak 48 éve működik. A Zugligeti libegő a mai napig nagyon népszerű a turisták és kirándulók körében. Nem csak szállítóeszközként funkcionál, hanem remek program is lehet barátainkkal, párunkkal. 

A Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum az egykori Grassalkovich-kastély rekonstrukciójaként épült meg a város legfőbb nevezetességeként. A múzeum több állandó és időszakos kiállításnak is helyet ad. A múzeum izgalmas és interaktív kiállításaival érdekes látnivaló lesz a Hatvanba látogatók számára. 

A Tihanyi Bencés Apátság nem véletlenül hazánk egyik leglátogatottabb turistalátványossága, a település és a Bencés Apátság környéke az év minden szakában gyönyörű, hihetetlen kilátás tárul elénk a Balatonra, de még a füredi Tagore sétányról is érdemes megcsodálni. Kora tavasszal teljesen más szemszögből, csak néhány szállingozó turista jelenlétében fedezhetjük fel a környéket. 

A hétvégén megnéztük a Nemzeti Vágta időpontjával egybekötött Nemzetközi Street Food Fesztivált az Andrássy úton. Részben olyan, amire számítottunk, részben mégsem. De, hogy miért? 

Balatonfüreden a Gyógy téren megtalálható Kossuth Lajos Forrás a város egyik nevezetessége. 1800-ban építették, ugyan már a feliratával ellentmondásos, mivel ott 1802-őt véltünk felfedezni. A Forrás közvetlenül az Állami Szívkórház mellett található meg. Ez a forrás elsőként nem Kossuth Lajos nevét viselte, hanem I. Ferenc József császár-királyét 1852-től egészen 1952-ig. Ezután nevezték át Kossuth Lajos Forrássá, hiszen a költő vetette fel a balatoni gőzhajózás szükségességét, illetve az ő nevéhez fűződik a füredi fürdőlevél. 

A gödöllői Erzsébet-parkban található kálvária alapjai már 1771 óta állnak, méghozzá Grassalkovich Antal által. Az építkezés kezdetének évében sajnos elhunyt, így fia fejeztette be az építmény munkálatait. De lássuk mitől különleges még a kálvária.