Mivel régen ettünk mindannyian lángost, azért mégis csak a „jó öreg” sajtos-tejfölösre esett a választásunk. Ezt 650 Ft-ért vehetjük meg az Üvegtigris büfében, ami a nagy riogatások ellenére még egészen korrekt árnak minősül. Több cikkben olvasható volt, hogy a Balaton környékén a lángos mindenhol 800-900 Ft-ért lesz kapható. Ez a hely máris rácáfolt. Kikért lángosainkra azonban még kicsit várni kellett, addig leültünk az egyetlen szabad asztalhoz. 

Egy pár perc után máris hallottuk kiabálva a pultosoktól, hogy elkészült a rendelésünk. A pultnál mindenki a saját ízlése szerint még pluszban rakhatott rá fokhagymát, és sót. Egy kicsit megspékeltük, majd elfoglalva újra a helyünket nekiestünk a lángosnak. Az íze és az állaga nem okozott csalódást. A feltét még talán kicsit sok is lett rajta, így persze, hogy nem lehet kulturáltan megenni. Ezzel nincs is baj, inkább több legyen rajta a feltét. Pont abba a kategóriába sorolható, amikor a tejföl még nem áztatja el a lángost, de az arcod és a kezed minden pontjára jut belőle. A sajt minősége viszont nem volt mindegyikünk lángosán rendben. Vagyis nem is a minősége, inkább a tálalása volt érdekes. Valószínűleg pont a sajt legvége jutott, mert a reszelési technikában találtunk kivetnivalót, mivel maradtak nagyobb darabok, jobban mondva „göbök” a lángos tetején. Annyi baj legyen. Ettől függetlenül jóízűen fogyasztottuk el, és persze nem is bírtuk mind megenni, akkora adag volt. 

A büfé azt hozta, amit vártunk és a sétány egyetlen lángosozójához képest is teljesen rendben volt. Mind a kiszolgálás, mind az étel elkészítésének gyorsasága, és az étel is 10ből majdnem a maximális pontot érdemli. Az ételek frissek, kellően megérdemlik a jó kis egészségtelen strandkaja minősítést. De hát ez így szép.