Balatonalmádiban sok szép templommal találkozhatunk, többek között a Szent Imre templommal is. A templomhoz hozzátartozik a Szent Jobb kápolna, amely a budai várból áthozott mozaikjairól híres. 

Gödöllő térségében sok olyan hellyel találkozhatunk, ahol érdemes kirándulnunk. Az egyik ilyen Szada területe. Itt találhatjuk a Margita legmagasabb pontját is, és a domboldalon felállított Trianoni emlékművet, amely a környékbeliek egyik kedvenc pihenőhelye. 

A múlt évben barátaimmal úgy gondoltuk, hogy beülünk a kocsiba, és elindulunk valahova, az úti cél a Balaton északi partja volt, de nem tisztáztuk le az elején, hova is megyünk pontosan. 

Számtalanszor jártam már ezen a szép helyen, leginkább azért mentem fel ide, hogy gyönyörködhessek ebben a szép szoborban. Ugyanakkor nem csak a turult érdemes megnézni, hanem a tájat is! 

Sukoró településén, a dobtetőn jól látható a Loyolai Szent Ignác templom tornya, amely a Velencei-tó felé néz. A templomtól szép kilátás nyílik a településre, és a tóra egyaránt. 

Sebestyén Gyula neve a magyar rovásírás megfejtése kapcsán került hírbe. A néprajztudós egykori villája is az oszlop környezetében található meg, amely jelenleg szállodaként üzemel. 

Gödöllő városában sok lehetőségünk adódik, ha ebédelni szeretnénk. Több vendéglátóhelyen is kínálnak napi menüket, a Mensa Bistro azonban főleg erre specializálódott. Naponta többféle menüvel készülnek, amelyből szinte mindenki talál magának megfelelőt. 

A nagyvázsonyi evangélikus templomot és haranglábat a Kinizsi vár mellett találhatjuk meg. Habár a templom csak a 18. században épült, mégis jelentős értékkel rendelkezik. 

Balatonszárszóról az embereknek általában két dolog jut eszükbe , Süsü  és Csukás pista bácsi a meseíró , vagy Magyarország egyik legjelentősebb költője József Attila . Most leginkább az utóbbival fogunk foglalkozni. A költő előszeretettel járt le Balatonszárszóra , hiszen egy elbűvölő balatoni kis faluról beszélünk , szóval érthető ,hogy a költőt is magával ragadta. Itt vesztette életét , sajnálatos módon vonatbalesetben 1937 december 3-án.

Herendről hazafelé tartva ebédidő elmúltával már nagyon megéheztem, így a közelben kerestem éttermet. Sajnos a Bándon található nem volt épp nyitva, így Márkóra sodort a sors. Itt futottam bele a Márkói Csárdába, ahol meglepően sok vendég volt.