A hely megtévesztő, hiszen egyben van, mégis külön. Mi most csak a Rétesház részt próbáltuk ki, így erről írnék. A házi rétest szerintem nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné. A tésztából kifolyó töltelék, a meleg, laza rétes. Imádom. Nézzük csak a Tihanyi Rétesházban mint kaptunk.
Néha furcsaságokat is rejt magában a Balaton-környéke. Például a Zánkán található mamutfenyőt. Ilyen természeti jelenséget is ritkán látni, hát meglátogattuk.
Állatkertek és vadasparkok terén egyelőre nem bővelkedek élményekből, de ezt a kört is egyre inkább szélesítem. Eddig csak a budapesti és a veszprémi állatkerthez volt szerencsém, illetve a veresegyházi medveotthonhoz. Most a miskolci vadasparkba is eljutottam, ahol újabb élményekkel gazdagodtam.
Kívülről nem az a kávézó, ami csalogatna bárkit is; én sem tudnám megmondani, mi vonzott ide. Pont erre sétáltam, így ez megfelelő indoknak tűnt. Bementem hát, és nem csalódtam. Vagyis de: pozitívan.
A három templomrom közül Dörgicsén a Felső-dörgicsei a legrégebbi épület. A romokat a Levendula Major mellett találhatjuk meg a központban. A rom szabadon látogatható bárki számára, így mi is megnéztük.
Ahogy közeledik a 2025-ös nyár, a Balaton újra életre kel, és várja azokat, akik felejthetetlen élményekre vágynak. De miért válaszd pont ezt a magyar tengerpartot idén? Mert a Balaton már nemcsak a lángos, a hűsítő fröccs és a romantikus naplementék otthona – 2025-ben valóságos élményparadicsommá vált, ahol minden korosztály talál valami különlegeset.
Isaszegen éltem le eddigi életem felét, nagyon szerettem és szeretem is ezt a települést, ami nem olyan régen megkapta a város címet is. A későbbiekben több helyet is be fogok mutatni nektek, a sort a Szobor-heggyel kezdem!
Közeledik az őszi és felénk ősszel kötelező a Tisza-tavon részt venni egy tavi túrán. Sosem bánjuk meg, minden évben valahogy más és más a tó, a környezete. Feledhetetlen élmény a jó levegő, a csodás színek. Minden évben új élményekkel gazdagodunk. Következzék tavalyi kalandunk beszámolója.
Értem én, hogy a Gault Millau 14 pontot adott, és mindenki isteníti Csapody Balázs éttermét, tudom, hogy Pohner Ádám nyerte a Bocuse d'Or magyar döntőjét, de én most nem szeretnék politikailag korrekt lenni, én már másodszor csalódtam hatalmasat benne. Pedig mindig annyira pozitív lelkülettel érkezem ide.
Nyilván ha az ember strandra megy vagy csomagol otthon magának szendvicseket és hatalmas hűtőtáskával érkezik, vagy nincs más, mint enni valahol egy igazi strandkaját. Szerintem a legtöbben inkább az utóbbi verzióba tartoznak, ahogyan persze én is.