Dörgicse vonzáskörzetében rengeteg középkorból fent maradt emlékkel találkozhatunk. A három templomrom mellett egy kőhíd is található a falu keleti részénél, amely pontos származása vitatott. 

Az Apáti templomromot Sajkod felé haladva a 71-es főúton érhetjük el. Az épület nem olyan, mint amire számítanánk, hiszen egyáltalán nem romos. 

A Hadtörténeti Múzeum a Budai Várnegyedben található meg, ahol nagyon érdekes kiállításba ütköztünk. Aki szereti a történelmet, annak szinte kötelező program egyszer ellátogatni ide és megismerni a magyarok had történetét. 

Magyarországon egyre több, egykori kutyabarát étterem mond le erről a titulusról. Vajon miért? Körbe néztünk, mi a nemzetközi helyzet. Írországi véleményeket találtunk.
 

A büfék között kutatva a standon találtunk egy nagyon szimpatikus helyet, aminek azonban sajnos a nevét nem sikerült felfedeznünk. Mivel nincs sem kiírva, sem a Google Maps-en nem található, így én Tündér büfének hívnám leginkább. De miért ennek? 

Veresegyháza neve régi templomának színéről lett elnevezve, amely a mai Árpád-házi Szent Erzsébet-templom helyén állt. A templomot azóta lebontották, és helyére újat építettek. Veresen a mai napig ez az egyetlen római katolikus templom. 

A csopaki Szent Miklós templomromot is útba ejtettük, amelyből már nem sok maradt az utókor számára. Pár írásos emlék alapján, és a romnál található tábla segítségével azonban megtudhatunk róla pár dolgot. 

Aszódon jártunk, ahol közúti táblák segítségével megtaláltuk a Petőfi Múzeumot, ennek pedig nagyon örültünk, el is mondom, hogy miért! Őszintén szólva nem a múzeumot kerestük, hanem a Podmaniczky-kastélyt, amit sajnos meg is találtunk…omladozva, elhanyagolva, látogatni sem lehet. Amikor elindultunk az autónk felé, megláttuk a múzeumot jelző táblát, és ha már a környéken voltunk, akkor utánanéztünk, milyen múzeum is lehet itt.

A Dózsa György útról jobbra nyíló étterem valóban jó sárga, ez tény, ha viszont itt szeretne ebédelni valaki, pozitív, hogy 30 férőhelyes parkolója van, ahol biztosan akad hely. 

Van az úgy, hogy az ember meghallva egy szót vagy kifejezést azonnal asszociál valamire. Képesek vagyunk egy teljes történettel felruházni azt addigi tapasztalataink, vagy szabadon engedett fantáziánk szüleményeként.