A királyi pár püspökséget alapított, és támogatásukkal épült meg a Szent Mihály Székesegyház, és a veszprém-völgyi apácakolostor. Ez utóbbihoz a miseruha legendája kapcsolódik, miszerint itt készülhetett el először, és ez lett a magyar királyok koronázási palástja. Gizella a ruhadarabot az egyháznak adományozta, így a várost a „királynék városává” emelték. A királyné emlékét napjainkban a Szent Mihály Székesegyházban őrzött ereklyéje és a Gizella-napok történelmi kort elevenítő rendezvénysorozata őrzi. Ezen kívül István és Gizella szobrát is megtalálhatjuk a vár végében a Pannónia Egyetem előtt. 

Egy kis történelmi felelevenítés után jöhet a mi szemszögünkből a Veszprémi Vár. Tulajdonképpen a vár maga egyetlen utcából áll, amely a Vár utca nevet kapta. Ezen az utcán végighaladva találjuk meg a rengeteg történelmi templomot, és kápolnát, amelyek visszahozzák a régi időket. Parkolni itt nem lehet sehol, csakis engedéllyel, így az utca legvégén megállva 320 Ft/óra áron tudunk autónkkal várakozni. Innen felsétálhatunk végig egészen Gizella és István király szobráig, amely a várfal legvégén található. Útközben először a Tűztornyot vehetjük észre, amelyről már korábban írtunk ITT. Ezután a dombon felhaladva következik a Hősök kapuja, amely az első világháború hőseinek emlékére épült 1936-ban, és ez szolgál a Vár kapujaként is. Itt belépve ugyanolyan macskaköves utca hangulatot láthatunk, így aki azt hitte hasonló látvány fogadja, mint az Egri vár esetében, az biztosan csalódni fog. A Hősök kapujánál egyébként több helyre is vehetünk belépőjegyet, például a Tűztoronyba, a Hősök kapuja történelmi kiállításra, és a Várbörtön kiállításra is. A belépőjegyek mind 800 Ft környékén vannak, de kombinált jegyet is lehet vásárolni.