Idén 42. alkalommal rendezték meg a 2018-as Balatonboglári Szüreti fesztivált, amely az ország egyik legnagyobb ingyenes szabadtéri rendezvénye. A BB Fesztivál minden évben rengeteg fellépővel, a borvidék boraival, kézműves, és kirakodóvásárral, vidámparkkal, szüreti felvonulással kedveskedik az idelátogatóknak. Nézzük milyen volt az idei.
Magyarországon nagyon sok csodával találkozhatunk, ha nyitott szemmel járunk, mi szerencsére mindenre figyelünk, így bukkantunk rá a Kisnánai várra!
30 év után nem könnyű váltani: legyen ez egy munkahely, egy házasság, vagy egy lakóhely. Azonban ha megvan az elhatározás, és úgy érezzük, ez most a legjobb, akkor miért is ne lépnénk meg? Nézzük hát, milyen 30 Budapesten töltött év után Gödöllőn!
Füred is mint tudjuk telis-tele van büfékkel. Az Eszterházy strandon járva délután környékén már megéheztünk így a büfésoron kezdtünk el körbenézni. A strandon lévő büféket egyébként a Tagore sétányról is ugyanúgy elérjük, tehát nem muszáj strandbelépőt fizetni, ha kipróbálnád valamelyiket. Nos, mivel mindenképp a barátnőim lángost szerettek volna enni, én pedig vágytam már egy jó palacsintára, csak a hagyományos büfé jöhetett szóba. Így keveredtünk a Törp Büféhez.
A Csopi Fagyizó pont útba esik annak, aki Füredről indul Veszprém irányába. Az aprócska fagyizóban kézműves fagylaltokat kaphatunk nem túl széles választékban, de kávé és üdítő is szerepel a kínálat között.
A Veszprémben található Kolostorok és kertek elnevezésű park, vagy terület a város gyöngyszeme. Ezen a területen gyönyörűen kialakított parkot találhatunk, és Árpád-kori emlékeket, illetve a gyerekeknek remek játszótereket is.
Kinézetre szerintem itt kezdődik egy étterem. Sok helyen jártunk már, középszerű, megszokott vagy rosszabb kinézetű helyeken, de a Cocco-Mio étterem magasan übereli az átlag vendéglátóegységek kinézetét!
Jó a környezettudatosság meg minden, de azért biztonságosnak nem állítanám a Go Ride rollereit, vagy hívhatjuk biciklinek is őket. Az elképzelés jó lenne, viszont lenne pár dolog, amire jobb lenne odafigyelni.
Életem során háromszor jártam már Erdélyben, és mind a három alkalommal ellátogattunk a Gyilkos-tóhoz, megunhatatlan, biztos vagyok abban, hogy negyedszer is fog majd újat mutatni!
A büfék között kutatva a standon találtunk egy nagyon szimpatikus helyet, aminek azonban sajnos a nevét nem sikerült felfedeznünk. Mivel nincs sem kiírva, sem a Google Maps-en nem található, így én Tündér büfének hívnám leginkább. De miért ennek?