A Vapiano-t nagyon sokan dicsérik, és szinte minden ismerősömtől azt hallottam, hogy mennyire finom a tésztájuk. Régóta szerettem volna már én is kipróbálni, ennyi pozitív vélemény után, így végre eljött az idő, és teszteltem. 

Gödöllő bár nagy város, sokszor ütköztem abba, hogy nem lehet 8 előtt sehova elmenni reggelizni. Legalábbis csilli-villi villásreggelire nem. Pékségből akad bőven a belvárosban, viszont nem lehet mindenhol leülni nyugodtan. A Lipóti Pékség franchise üzlet, azonban Gödöllőn nekem az egyik kedvenc pékségem. 

A Café de Paris sokban hasonlít az igazi Párizsra, és ez alatt értem most azt is, hogy nem a legtisztább hely, ahol valaha voltam, és a felszolgált étellel is akadtak azért gondok. 

Először több mint húsz éve jártam itt, azóta sok minden változott kívül-belül, egy viszont változatlan maradt, az pedig nem más, mint a finom házi sütik és fagylaltok íze! 

Az Újlaki templom - teljes nevén: Sarlós Boldogasszony Plébánia - egy kellemes és nyugodt kis hely a II. és a III. kerület peremén. Aki errefelé lakik, vagy esetleg gyakran jár a Szentendrei HÉV-vel a Kolosy tér környékén, ismeri jól, hiszen úgy tűnik, mintha időtlen idők óta itt állna - ami részben igaz is. 

Van ez a sütiző, aminek a neve Sovány Vigasz. Mi jut először az ember eszébe róla? Biztos, hogy az édességmámor, és valamilyen turpisság van mögötte. A cukrászda valóban erről szól, hiszen csakis házilag készült mindenmentes süteményeket kapni náluk. Megnéztük hát, milyen vigaszra lelünk. 

A balatonfűzői Jézus Szíve templom közvetlenül a Mámai templomrom mellett áll. A templomot a 20. században építették, amely azonban látszatra régebbinek tűnik. 

Balatonszőlős már a középkor óta létező település, ahol római kori maradványokat is találhatunk. A település apró mérete, és bája igen csak figyelemre méltó a Balaton-felvidéken. 

Nyáron meglehetősen sokszor jártam Tihanyban, főleg a révnél, mivel mindig a déli partról jöttem át. Így tehát elég sokszor elmehettem a kis kávézó mellet, ami nem más, mint a Kompra Café. Egyszer ettem is itt egy fagyit, az kifejezetten jó volt, majd rohantam is tovább. Emiatt nem nagyon tudtam szemügyre venni a helyet.

A Deák téren található Starbucks-ba szinte beesik az ember, ha a metróból talál feljönni. Velem is így történt, minekutána nem is nagyon volt kérdéses, hogy bemenjek-e vagy sem. Nagy tömeg nem volt, így viszonylag hamar sorra kerültem, hogy egy röhejes összeget elköltve reggelihez jussak. És hogy megérte-e?