A badacsonyörsi Páduai Szent Antal kápolnát 1816-ban építették, kissé eldugva a Badacsony oldalában. A templom manapság romos külsővel, mellette azonban egy kis csendes, rendezett parkkal rendelkezik. 

A gödöllői Pizza Palazzoban járva ez a kérdés fogalmazódott meg bennem egy vacsora alkalmával. Vajon tényleg elegendő, ha jó ételt kapunk? Őszintén szólva nem. Egy étterem színvonala rengeteg apróságon is múlik, amit a Palazzoban tapasztaltunk az nekünk volt kellemetlen. 

Az egészséges életmód egyre fontosabb az emberek körében. Sokan küzdenek valamilyen ételérzékenységgel, amely igencsak megnehezíti akárcsak az édesség utáni vágyukat, hiszen nem ehetnek akármit. Egyre több helyen találkozunk erre figyelő helyekkel, azonban kevés az olyan, amely erre specializálódott. Mi most találtunk egy ilyen helyet, méghozzá Isaszegen. 

Székesfehérvár igen gazdag történelmi emlékekben. Köztük megtalálhatjuk az egykori szakrális központ romjait is a belvárosban. A középkori romoknál volt az egykori bazilika, ahol 38 király koronázása történt meg anno. 

Aki ismeri, annak nem kell bemutatnom, aki viszont nem, az jó, ha tudja, hogy a főváros egyik legjobb cukrászdájával van dolgunk. Ami viszont mégis furcsa: 2017-et írunk, és még mindig nincsen cukormentes sütijük, egy darab sem. Mégis miért?

Gödön jártunk, megéheztünk, ezért kerestünk egy éttermet, ami a Duna partján van, így találtunk rá a Széchenyi csárdára, ahonnan végül felemás érzésekkel voltunk kénytelen távozni.

Az ablakból látni az Országházat. Ha szeretjük Budapestet, ha nem, azért ez vitathatatlanul csodás látvány. Ahogyan az is, hogy s folyamatosan rohanó és fényképezkedő Kossuth tér most nyugalmas és csendes - pedig délután három óra is elmúlt már. A Szamosban azonban valódi zsúfoltság van.

A Pán-forrást Örvényesen találhatjuk meg a Hősök parkja támfalnál, a templom előtt. A forrás, bár nem bevizsgált vizű, a környékbeliek és az átutazók egyik népszerű víznyerő helye. Sokan töltik meg itt kulacsukat, mielőtt továbbindulnak. 

Olaszos. Vagy olasz, ez most szerintem mindegy. Kiülős vagy beülős, bár én most maradtam kint, mivel délben elég meleg volt, hiába az október közepi dátum. A piros az uralkodó szín, a pincérek pedig végre nem olyanok, mint a Váci utcában, ahol boldog-boldogtalant leszólítgatnak, hogy ugyan térjen már be hozzájuk. Itt nincs tukmálás, csak mosolygás - mondjuk, hogy majdnem mindenkitől.

A múlt évben barátaimmal úgy gondoltuk, hogy beülünk a kocsiba, és elindulunk valahova, az úti cél a Balaton északi partja volt, de nem tisztáztuk le az elején, hova is megyünk pontosan.