A Nagy Ignác utca és a Szent István körút sarkáról nyíló palacsintázót név alapján már biztosan mindenki ismeri, hisz Budapesten számos helyen képviseltetik magukat. Az V. kerületben található egységük viszont már belépés előtt elgondolkodtatja az embert. Nem olyan hívogató, nem olyan barátságos, mint bármi más hasonló kaliberű étterem, bisztró vagy ezekhez hasonló. Mégis, az ember lánya nyilván megugorja ezt a viszonylag alacsony akadályt, és bemerészkedik, hisz nem minden a külcsín.
A falu központjában találjuk egymással szemben a református és az evangélikus templomot. Mindkét templom a XVIII. században épült meg késő barokk stílusban. A templomok igazán feltűnőek a dombtetőn, fehérre festett falaikkal.
Nem is gondolná az ember, hogy Balatonfüreden mennyi lehetősége van a kikapcsolódásra. Ne csak a strandolásra, és a büfékre gondoljunk, hanem rengeteg túralehetőségünk is akad. A Tamás-hegyi keresztnél tökéletes nyugalomban kapcsolódhatunk ki.
Balatonalmádin 3 kiépített stranddal is találkozhatunk, amelyek közül eddig mind más miatt tetszett számunkra. A Budatava strand, viszont nem a legkellemesebb élményt nyújtotta számunkra strandok terén. Hogy miért?
Ezzel lehet, hogy sokat el is mondta, hiszen ha egy hely nincsen különösebben elnevezve, nem is tartozik hozzá semmilyen extra dolog. Vagy mégis? Nézzük csak, mit takar a Balatonakarattya kilátó.
Székesfehérvár igen gazdag történelemben, hiszen szabad királyi város jogállását az államalapító Szent István királytól kapta. A belvárosban sétálva nem csak kellemes kikapcsolódásban lehet részünk, de sok látnivaló is akad. Az egyik az Országalma, amely fontos évszámokat őriz magán.
Bánd pici települése Herendtől csupán 4 kilométerre található. Itt a falu feletti dombtetőn helyezkedik el az Essegvár maradványa, amelytől a falu egésze belátható.
A sushizni vágyók és az autentikus thai ételek kedvelői között igen híres a Buddha Original. Budapesten több helyen is találkozhatunk az étteremmel, azonban mindegyik egy kicsit más milyen. Egy sushizás miatt választottuk mi is a Buddhát, ahol jó és rossz élményeink is voltak.
Nyáron meglehetősen sokszor jártam Tihanyban, főleg a révnél, mivel mindig a déli partról jöttem át. Így tehát elég sokszor elmehettem a kis kávézó mellet, ami nem más, mint a Kompra Café. Egyszer ettem is itt egy fagyit, az kifejezetten jó volt, majd rohantam is tovább. Emiatt nem nagyon tudtam szemügyre venni a helyet.
Kincsem 1875-1880 között volt a gödi istálló lakója, ami alatt 54 versenyen indult, és mindig győzött. Elvarázsolt minket ez a világhírű paripa látványa még így is, szobor formájában!