A Bándon található Szent Anna-templomról, a falu kis méretéhez képest nem sokat tudni. Pedig ezekben a falvakban szájhagyomány útján mindenféle régi történetet hallunk általában. Sajnos a Szent Anna-templomról sem konkrét írásos, sem egyéb emlék nem maradt.
A Giorgi Pizzériát egy péntek este látogattuk meg, előre kinézve a helyet. Jól megtervezett vacsoránkat már nagyon vártuk, hiszen mindannyian éhesen érkeztünk. A helyre érkezve a kapu előtt parkolót találtunk, ahova könnyedén le is tettük az autót. A kerthelységbe sétálva már rengetegen vacsoráztak az étterembe, úgy kellett kutatnunk az üres asztal után. Végül az egyik sarokban meg is találtuk az asztalunkat, ahol helyet foglaltunk. A fiatal pincér máris érkezett kezében a hatalmas egy egylapos étlappal. Elénk tette, majd érdeklődött is milyen italt kérünk. Mivel túlzottan az étlapon nem kellett keresni az italokat, ki is kértük a szokásos limonádénkat. Ezután magunkra hagyott a pincér, mi pedig feltérképeztük a választékot.
A Szent Imre piarista temploma legkésőbb épült templom, a veszprémi vár utcájában. Ettől függetlenül ezt a templomot se hagyjuk ki, mivel itt is csodás templombelsővel találkozhatunk. Nekem épp szerencsém volt, hiszen a templomban ingyenes kiállítást tartottak, így belépőjegyet nem kellett fizetnem.
Állatkertek és vadasparkok terén egyelőre nem bővelkedek élményekből, de ezt a kört is egyre inkább szélesítem. Eddig csak a budapesti és a veszprémi állatkerthez volt szerencsém, illetve a veresegyházi medveotthonhoz. Most a miskolci vadasparkba is eljutottam, ahol újabb élményekkel gazdagodtam.
Gödöllőn találunk pár éttermet, pizzériát, de talán olyan stílusú és hangulatú helyet, mint a Happy Day Cafe nem. Biztos lesz olyan, akinek nem jön be ez a laza stílus, extra konyhával, de nekünk mindenképp bejött. Nézzük, mit tapasztaltunk a Happyben.
Kirándulni, sétálni egy nagyot, közben beszélgetni, vagy csak hallgatni az erdő csendjét… Ez csupa olyan tevékenység, mely testnek és léleknek egyaránt jót tesz; a Gödöllői Arborétum pedig tökéletes helyszín mindehhez.
Az Üvegtigris Büfét Balatonfüreden a Zátonyi Ferenc sétányon találhatjuk meg, amely a Tagore sétány folytatása. Pontosan itt sétálgatva éheztünk meg egy jó lángosra, hát kutatni kezdtünk, hol kaphatnánk. Érdekes, hogy a sétányon ez volt az egyetlen hely, ahol ki volt írva nagy betűkkel a Lángos szó. Így érkeztünk meg ehhez a kissé eldugott büféhez.
Idén nyáron nyitott meg Balatonfüreden a méltán híres Fragola fagylaltozó, amely már Pesten, számos helyen megtalálható, illetve vidéken eddig két helyen, Székesfehérváron, és Pécsett. A Fragola fagylaltjai a magas gyümölcstartalmuktól híresek, és minőségi alapanyagaitól. Kipróbáltuk a füredi frachise üzletüket is.
Ne menjetek ide. Komolyan, ne tegyétek. Ha ne adj Isten, kitörne a III. világháború, akkor talán, de amúgy eszetekbe se jusson. Én még ilyen rosszat szerintem sehol sem ettem, mint ma itt…
A nyári hőségben hétvégén sokan leruccanak a Balatonhoz strandolni, azonban valamikor nincs kedve az embernek annyit autókázni, és a dugóban ülni egy napos strandolásért. Gödöllőn járva a hétvégén viszont semmiképp nem akartuk kihagyni a hétvégéi hűsölést, így strand után néztünk. Legközelebb a domonyit találtuk, így egy jó pár év kihagyás után meglátogattuk. Hát egészen más, mint ahogyan én emlékszek rá.