A Budai Arborétum a gödöllői Szent István Egyetem üzemeltetése alatt működik, ahova viszont bárki betérhet kikapcsolódni. Az arborétum főleg tavasszal és ősszel gyönyörű, de ritkaságait az év bármely szakaszában megcsodálhatjuk.
Előfordul, hogy néha gyorsétterem áldozataivá válunk mi is. Ilyenkor azért törekszünk az olyan helyeket felkutatni, amely más, mint egy Mc Dondal’s, vagy egy KFC. Persze, ezek egyaránt becsúsznak néha, de arról minek írnánk. A legutóbbi alkalommal a Pólus Centerben járva próbáltuk ki a Budapest BBQ Bárt, ahol friss husikat kaphatunk.
A Vapiano-t nagyon sokan dicsérik, és szinte minden ismerősömtől azt hallottam, hogy mennyire finom a tésztájuk. Régóta szerettem volna már én is kipróbálni, ennyi pozitív vélemény után, így végre eljött az idő, és teszteltem.
A Loyolai Szent Ignác templomot a tördemici Római úton találhatjuk meg a házak között. A kápolna kissé romos kinézetű, amely már 1850 óta áll.
Nyilván ha az ember strandra megy vagy csomagol otthon magának szendvicseket és hatalmas hűtőtáskával érkezik, vagy nincs más, mint enni valahol egy igazi strandkaját. Szerintem a legtöbben inkább az utóbbi verzióba tartoznak, ahogyan persze én is.
De annak jó. És nem is drága. Az Allegro Cafe a veszprémi Tescoban sokak nagy kedvence. Mutatjuk az árakat, a véleményeket, és azt, hogy mikor menj oda enni, mikor ne. Képek, és beszámoló több látogatás alapján.
A veszprémi Mosoly Cukrászda, valóban a nevéből adódóan is, tényleg mosolyra készteti az embert. Ez a pici cukrászda az egészséges életmód követőinek, és az ételérzékenyeknek készült házi süteményeivel. Mi is szerettük volna kipróbálni, így édességvágyunkat ide mentünk el csillapítani.
A veresegyházi Gombai Cukrászda igen híres és népszerű a Gödöllőn, és környékén élők között. Számomra mindig mindenki úgy emlegette, hogy itt vannak a legfinomabb sütik a környéken. Az ismerőseim körébe többen mindig onnan rendeltek tortát is, ha kellett. Emiatt már volt szerencsém kóstolni süteményeiket, viszont magában a cukrászdában nagyon régen jártam. Most benéztem.
Kincsem 1875-1880 között volt a gödi istálló lakója, ami alatt 54 versenyen indult, és mindig győzött. Elvarázsolt minket ez a világhírű paripa látványa még így is, szobor formájában!
És igen, igen, igen. Óriási hurrá és igazi boldogság. Ez az az érzés, amit a sümegi Terazza Bistro Bar kapcsán éreztem badacsonyi kirándulásunk zárónapján. Egy igazi kincsre leltem úgy érzem, pedig már egyre nehezebb meglepni. Szerencsére sok olyan étterem nyílik kicsiny hazánkban, ahol elérhető áron jól megkomponált, esetenként igazi különlegességeket ehetünk. Ilyen gyöngyszemre azonban ritkán találunk, ahol a kulináris élvezet, elérhető áron, igazi mediterrán környezettel párosul.