A Deák téren található Starbucks-ba szinte beesik az ember, ha a metróból talál feljönni. Velem is így történt, minekutána nem is nagyon volt kérdéses, hogy bemenjek-e vagy sem. Nagy tömeg nem volt, így viszonylag hamar sorra kerültem, hogy egy röhejes összeget elköltve reggelihez jussak. És hogy megérte-e?
A gödöllői Tűztorony talán a város legjobb helyen elhelyezkedő kávézója. A belvárosban, könnyedén megközelíthető helyen, mégis egy csendes udvar ölelésében várja vendégeit az év minden szakában, akik soha nem is hagyják cserben.
Ha Tihanyban jársz, feltétlenül térj be a valóban tündéri Bodza Fagyizóba. A fagyizó közvetlenül az apátság mellett található, így biztosan nem téveszted el. A fagyizó helyes kialakítása és Tihany varázs miatt tuti tetszeni fog, ahogyan nekünk is.
A nyári hőségben hétvégén sokan leruccanak a Balatonhoz strandolni, azonban valamikor nincs kedve az embernek annyit autókázni, és a dugóban ülni egy napos strandolásért. Gödöllőn járva a hétvégén viszont semmiképp nem akartuk kihagyni a hétvégéi hűsölést, így strand után néztünk. Legközelebb a domonyit találtuk, így egy jó pár év kihagyás után meglátogattuk. Hát egészen más, mint ahogyan én emlékszek rá.
A Balaton-felvidéken rengeteg kirándulóhellyel és tanösvénnyel találkozhatunk. Többek között érdemes megemlíteni a Koloska-völgyet is, amely Balatonarács északi végén helyezkedik el. A gyönyörű völgy rengeteg meglepetést tartogat magában.
Találunk néha jó, és kevésbé jó helyeket. A legtöbb esetében valami általában hibádzik, kevés a tökéletes hely. Csopakon még van mit felfedeznünk vendéglátóhelyek terén, így most egy fagyizóval kezdtük a dolgot. Lássuk, mit tapasztaltunk.
Ha igazi, vérbeli olasz ízekre vágysz, esetleg ennél egy jó lasagne-t… akkor jó messzire kerüld el az Okay Italiat. Volt szerencsém kipróbálni az eredeti olaszt még Capri szigetén anno, ellenben azt kell mondjam: ennél még a Sparban vett, dobozos, félkész lasagne is finomabb.
A Smarni a Gödöllői Királyi Kastély (vagy Grassalkovich-kastély) szomszédságában egy jó étterem. Vagyis annak tűnt első látásra. Meg még másodikra is. De aztán...
Életem során háromszor jártam már Erdélyben, és mind a három alkalommal ellátogattunk a Gyilkos-tóhoz, megunhatatlan, biztos vagyok abban, hogy negyedszer is fog majd újat mutatni!
A sparhelt szóról nekem mindig a gyermekkorom jut eszembe, ahogyan a nagyszüleim mondogatták: „Vedd le a fazekat a sparheltről!”. A szó már magában felidézi az emberben a jó érzést, azt a régies érzést. A Sparhelt Bistro Balatonfüred egyik kedvenc helye, és nem csak a helyiek körében. Úgy gondoltuk itt az ideje kipróbálni.