Szevasztok, a nagy hallgatás közben befejeztem az angol-magyar, magyar-angol vitorlásszótáram összeállítását. Pár napja adtam le a kéziratot a nyomdában. Ha nem jön közbe semmi, akkor 2009. október 15-én jelenik meg. Egy rövid, kb. 200 szavas kivonat a honlapomon (www.vitorlasszotar.hu)érhető el.

Tévedsz. Engem is érdekel.

Sziasztok!
Újra fel kéne lendíteni ezt a témakört!
Bárkinek bármiféle javaslata van a szakszótárral kapcsolatban, ne tartsa magában!A meglévő szavakat akár ki is lehetne egészíteni, küldhettek képeket stb.
Ha van valami véleményetek, vagy valami esetleg nem stimmel, lehetne jobb, azt is osszátok meg nyugodtan!

Nagyon "behalt" ez a téma. Lehet, hogy túlságosan belebonyolódtunk a részletekbe, de az sem kizárt, hogy mindössze négyünket érdekel e téma.
Ha ez utóbbiban tévednék, kérem a Fórum olvasóit, jelezzék ezt hozzászólással (mivel a kézfenntartás itt nehezen értékelhető...).

Valóban nem okoztál meglepetést.

Ami a tőkesúly és az uszony meghatározásait illeti, azokon valóban van egy kis cizellálni való.

A B25-ösnek fin-keel-je, a liberának fin-and-bulb keelje, a dragonnak pedig full-keel-je van, de egyiknek sincs - tudomásom szerint - tisztességes magyar neve. Én azt írtam, hogy ezeknek a kifezéseknek nincs magyar megfelelője, ami nem azt jelenti, hogy az elnevezésnek egyetlen szóból kellene állnia.

long -> hosszú
fin -> uszony (halaké)
bulb -> hagyma, gumó

De feltételezem, nem okoztam ezzel meglepetést: egy 540 oldalas kis angol-magyar kéziszótárból kerestem ki.

A koncepciódat nem értem: miért akarsz egyetlen szót alkotni egy olyan kifejezésre, amit az angol is szókapcsolattal old meg?
Miért nem lehet így:

TŐKESÚLY: a hajótest alján elhelyezkedő elem, amely elsősorban súlyánál fogva akadályozza meg a hajó borulását.

USZONY: a hajótest alján elhelyezkedő kis tömegű elem, amely oldalfelületének közegellenállásával akadályozza meg a hajó borulását.

(persze ezen még lehetne cizellálni egy kicsit, de alapvetően megfelel)

Aztán hogy az a tőkesúly milyen, az már úgyis bővebb megfogalmazást igényel.
De ha a Balaton déli partján megszánt a tőkesúlyod, úgysem azt fogod kiáltani, hogy "No lám, húzzuk az ólombulbás kílünket a kvarchomok-kristályosos mederfenéken!"...

Szerintem ennek a szótárnak az alapfogalmakat kellene tartalmaznia.
Aki mélyebben el kíván merülni a vitorlázás elméletében, annak kényszerűségből úgyis meg kell küzdenie a német-angol betolakodókkal.

Azért, alakul a dolog. Ami a kílt illeti, lehet helyette találni más szót. Erre itt a legjobb alkalom.
A Balatonon található tőkesúlyos hajók nagyjából három kategóriába sorolhatók a tőkesúly típusa szerint: long-keel-es, fin-keel-es és fin-and-bulb keel-es. Én eddig nem találkoztam ezeknek a magyar megfelelőjével. Hogyan lehet ezeket magyarítani?

De, elolvastam.
Az indoklásaidat mégsem értem: arra hivatkozol, hogy sem a tőkesúlyt, sem bedig az uszonyt nem lehet minden esetben használni a "keel" szóra.
Nem is kell.
Amikor "balanced keel"-t írnak, az tőkesúly, amikor meg "centreboard"-ot, akkor pedig forgólap vagy forgóuszony.
Elég különböző dolgok ezek ahhoz, hogy máshogyan nevezzük ezeket.

A vitorlázásban még csak jövőm van, a mostani lesz az első önálló szezonom. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen járatlan vagyok "vizes" témában: a kajaklapátomban van már párezer km, vitorlával a szörfözgetéseim folyamán kerültem kapcsolatba és volt néhány kellemes napom egy 35-ös jacht fedélzetén az Adrián, igaz, csak matrózként.
De az idén végre minden úgy alakul, hogy egy saját hajón - még ha nem is túl nagy - szerezhetem meg a gyakorlati tapasztalataimat.

A csarnak szó valóban kézenfekvő, még ha nem is túl gyakori, szinte kihalt. Éppen ezért sajnos 20 emberből talán ha 1 érti, mi az.
A sodrony beszédesebb név.
De sehol nincs leírva az, hogy nem szerepelhet egy ilyen szótárban szinonímaként együtt a csarnak és a sodrony.

Úgy tűnik,hogy vagy nem olvastad el a korábbi hozzászólásaimat, vagy pedig elfeljetetted, hogy mit írtam.
Azért használom a kíl, a bekbord és a stajerbor szavakat, mert nincs magyar megfelelőjük. Azt is említettem, hogy célszerű az egyes kifejezések jelentésének a pontos meghatározása. Ami bekbord és stajerbordot illeti, ezeket hárman háromféleképpen értelmezzük. Bala szerint bal csapás és jobb csapás, Te azt írta, hogy a menetirány szerinti bal ill. jobb oldal, én pedig úgy értelmezem, hogy a hajó orra felé nézve a hajó bal és jobb oldala. Egy álló hajónál vagy autónál, szerintem, Neked azért magától értetődő, mivel automatikusan az orrirányt veszed alapul. (Mellesleg a repülőgéppel is ugyanez a helyzet.) Neked a menetirány szerinti jobb és bal oldal értelmezése azért egyértelmű, mivel valszeg nem tegnap kezdtél vitorlázni, de egy kezdőnek ez már nem annyira természetes, de erről Bala nyilván többet tudna mesélni.

Természetesen a sodronyt csak a kábelhez viszonyítottam. Az árbocmerevítőket nem az anyaguk alapján nevezzük meg. Ahogy pl. a "grog" (szintén fontos hajózási kifejezés) sem az anyagáról kapta a nevét. Egyébként az árboc oldalmerevítőire (vantni) létezik magyar szó. "Csarnak". Ja, és úgy tudom, a repülőgépnek is van backbordja ill. steuerbordja.