A vár feltehetően a 13. században épült, körfalaival, és a védőfalhoz támaszkodó, falból készült lakóépületekkel együtt. A vár belsőtornyos, alaprajza pedig szabálytalan alakú. Első írásos említését 1309-ben teszik, amikor is Igmándi Lőrinc eladja a várat egy Lőrinte nevű előkelőnek. Lőrinte családja vette fel később az Essegvári nevet, így maradt fent a vár neve is. A várat Kőszegi Iván és csapata elfoglalta, és Lőrintét kivégezték. Négy évvel később a királyi hadak visszafoglalták a várat, és Lőrinte fia tulajdonába került. A 15. században a várhoz több bővítmény is épült, köztük a külső tornyok, és a lovagterem. A vár a 15. században több kézben is volt, a hazai belső harcok miatt, azonban az Essegvári család mindig visszaszerezte. 

  15

Kattints a képre

A vár pusztulásáról nincs pontos információ, azonban valószínűsíthető, hogy 1552-ben a török sereg Veszprémbe vonulásakor ostromozták meg. A romok ezután nem lettek újjáépítve, így köveit a környékbeliek hordták el saját lakóházaik építéséhez. A várból jelenleg a keleti oldalon egy négyszögletes torony, és kevés falmaradvány maradt meg. Feltárását 2003-ban kezdték meg, és folyamatosan végeznek régészeti munkálatokat a mai napig, a földalatti épületek maradványainak felkutatására. A várromok mellett kereszteket is láthatunk, amelyek mellől csodás kilátás nyílik az egész falura. A dombtetőre egy rövid, kissé meredek emelkedőn tudunk feljutni. Az irányt táblák, és turistajelzések mutatják, így eltévedni nem fogunk.