Édesanyámnak volt egy sztorija, mellyel nevelt gyermekkoromban. Amikor valamit megcsináltam, szinte teljesen jól, de az egész rendszerben volt egy végzetes hiba, akkor mesélte ezt nekem. A mese így szól. Képzeld el, hogy egy királyi lakomára vagy hivatalos. Gyönyörűen megterített asztalhoz ültetnek le, elegáns pincérek. A terem is pompázatos, az illatok is rabul ejtenek. Hatalmas tálakban ínycsiklandó ételeket hordanak ki az asztalra. Levesek, sültek, sütemények. Nemes porcelán tányér van előtted és ezüst étkészlet. Minden a helyére kerül, lassan hozzáláthatnál enni. Ekkor az elegáns pincérhad mindenki tányérja mellé egy kicsi tálkában egy darab, gőzölgő kakit rak le. Bár éhes vagy, és az ételek, a terítés mennyei, de nem lenne gusztusod enni, ugye? Nos, megértettem gyerekkoromban is, és azóta is sokszor eszembe jut, ha valami majdnem tökéletes megvalósítás mellé egy kis „kaki” kerül - ez a történet. 

A Halászkert is ilyen VOLT. Finom ételek, kedves pincérek, elfogadható árak. Árnyas kert, kényelmes székek. De az utolsó találkozásunk alkalmával ez a „kaki” oda került az asztalomra. Nyilván nem valós formájában, csak képletesen. Történt ugyanis, hogy 2 éves gyerekemmel, és feleségemmel beültünk ebédelni a Halászkertbe. Ismét minden tökéletes lett volna, ha a szomszédban ülő férfi nem dohányzott volna, semmivel sem törődve. A füst a gyereket és minket is belepett. Az étvágyam is elment. Kérdeztem a főpincért, hol van itt a nem dohányzó részleg, mert szeretnénk átülni. A válasz a “Sajnos nincs itt olyan!” volt…. Az, hogy illetlen, faragatlan emberek is vannak, nem az étterem hibája. Semmi bajom azzal, ha valaki magát cigarettával mérgezi, ha engem és főleg a gyermekemet ez nem érinti. Ha ülhetek tiszta tüdejű, egészséges emberek között, akkor miattam mindenki azt csinál magával, amit akar. De nem megyek olyan étterembe, ahol arra kényszerítenek, hogy más füstjét szívjam és szívja a gyermekem is. Sajnos, ez volt a „kaki az asztalon”.

Köszönjük Halászkert, mégis szeretünk!

A legtöbb étterem vezető azonban ennyiben is maradt volna. A dohányosok fontosak a vendéglátósnak, önfejűek, nem bírnak magukkal, addig sem, amíg ebédelnek. És mégis, a Halászkert tulajdonosa cikkünk megjelenése után felhívott, és elmesélte, ketté osztotta a teraszt, és már van nem dohányzó és dohányzó rész a teraszon! Aki akarja mérgezheti magát, aki nem szeretne tüdőrákban meghalni, azt a Halászkert megvédi! Ahogy a marketingben az egyetemen is tanítom, ha egy üzletben reklamáció történik, és azt a cégvezetés a vevő megelégedésére megoldja, még nagyobb lehet a vevő lojalitása, mint a reklamáció előtt. Nos, így történt ez velünk is. Ismét szeretünk Halászkert, ismét ajánlani foglak mindenkinek!