Il Pastaio – olasz ízek Budapest belvárosában 

Olasz a név, olaszok az ételek, a színek is harmonizálnak, és valahogy mégsem hozza azt, amit egy igazi olasztól elvár az ember. Van az a hangulat, ami pillanatok alatt elvarázsolja az embert, és még a főváros közepén is Olaszországban érzem magam tőle, de itt ez nem jön át. Olyan ez, mint amikor látsz egy jókiállású pasit, aki okos és kedves, ráadásként még a humora is jó, de valamiért mégsem tudsz beleszeretni. 

A pincérlányok mindettől eltekintve próbálnak mindenkire módfelett odafigyelni, és hol a parmezános tálkával rohangásznak fel, s alá, hátha kér még a kedves vendég egy kis sajtot, vagy azt próbálják közös erővel megfejteni, hogy melyik betérő társaság magyar és melyik külföldi. Itt ugyanis nagy kuriózum ám, ha magyarként ülsz be, hisz a döntő többség nem “hazai versenyző”.

Visszatérve a hangulat hiányára, az Il Pastaio a mai napon így teljesít; ez van, el kell fogadni. Működik ez, csak a lényeg hiányzik: a vonzalom, hogy én ide még egyszer szeretnék beülni a közeljövőben. Na, nem baj, talán majd a következő életemben.