A hajdani Alsóörs-Veszprémi vasútvonalról a Balaton-felvidékiek sokat tudnának mesélni minden bizonnyal. A vonalból mára már csak az a vonat maradt meg, amely járkált fel-alá ezen az útvonalon. A vonatot Balatonalmádin találjuk teljes egészében.
Tihanyban rengeteg Csárdába futhatunk bele, de ahogy velünk is megesett nem mindegyikbe néztünk volna be szívesen. Ez a hely azonban valamiért megragadott minket első ránézésre, és nem is csalódtunk. Magyaros ízek, nagy adag ételek, minden, ami csak kellhet.
A múlt évben barátaimmal úgy gondoltuk, hogy beülünk a kocsiba, és elindulunk valahova, az úti cél a Balaton északi partja volt, de nem tisztáztuk le az elején, hova is megyünk pontosan.
Szlovákiába menet pillantottuk meg a Nógrádi vár tábláját először. Sokat nem hallottunk még róla, így kicsit utánanéztem és úgy döntöttünk hazaféle mindenképp megállunk megnézni. Nem csalódtunk a döntésben!
A Bándon található Szent Anna-templomról, a falu kis méretéhez képest nem sokat tudni. Pedig ezekben a falvakban szájhagyomány útján mindenféle régi történetet hallunk általában. Sajnos a Szent Anna-templomról sem konkrét írásos, sem egyéb emlék nem maradt.
A veszprémi vár tele van szebbnél-szebb látnivalóval. Köztük a Szent-Mihály székesegyházzal, amely a Szentháromság téren található. A székesegyház kitűnik a tér közepén két tornyával.
Tihany, mint tudjuk vendéglátás terén azért nem a legolcsóbb hely. A csárdák többségében jól főznek, és jó adagot kaphatunk, azonban nem ezer forintos áron. Próbáltunk olyan helyet keresni, ahol körülbelül ilyen áron is lehet enni Tihanyban. Megtaláltuk.
A rétesről mindig nagymamám jut eszembe, amikor együtt próbáltunk házi készítésű rétest csinálni, lehetőleg úgy, hogy ne szakadjon el a tészta. Nem egyszerű feladat, de a végeredmény mindent megér. A mai vendéglátásban ezek a hagyományos receptek talán mostanában kezdik újkorukat élni. Egy kis nosztalgiázásra tértem be Árpi Bácsi Házi rétesezőjébe.
Nagyvázsony településén a leghíresebb látnivaló a Kinizsi-vár, azonban ezen kívül még sok mással is találkozhatunk. Köztük a Szent Ilona templommal, amely a 18. században épült.
A Nagy Ignác utca és a Szent István körút sarkáról nyíló palacsintázót név alapján már biztosan mindenki ismeri, hisz Budapesten számos helyen képviseltetik magukat. Az V. kerületben található egységük viszont már belépés előtt elgondolkodtatja az embert. Nem olyan hívogató, nem olyan barátságos, mint bármi más hasonló kaliberű étterem, bisztró vagy ezekhez hasonló. Mégis, az ember lánya nyilván megugorja ezt a viszonylag alacsony akadályt, és bemerészkedik, hisz nem minden a külcsín.