Közeledik az őszi és felénk ősszel kötelező a Tisza-tavon részt venni egy tavi túrán. Sosem bánjuk meg, minden évben valahogy más és más a tó, a környezete. Feledhetetlen élmény a jó levegő, a csodás színek. Minden évben új élményekkel gazdagodunk.  Következzék tavalyi kalandunk beszámolója. 

Tudtátok, hogy az Országos Mentőszolgálat épületében van egy mentőmúzeum? Én sem. A Kresz Géza Mentőmúzeum több, mint 100 éve nyitva áll a látogatók előtt, ahol megismerhetik a mentők egyesületének fejlődését és azokat az eszközöket, amelyek egykor forradalmi technológiának számítottak. Érdekes, és egyben szívet melengető kiállítás tárult elénk. 

Kevés jót tudok mondani a mai magyar pincér állományról. Nem így a csopaki Petrányi pince munkatársairól. Imádtam őket. De vajon maga a hely mennyire jó? Az ételek? A kilátás? Mutatom!
 

A borosgazdák ezúttal faházakban, nem pedig borospincéikben várják a borkedvelőket. A balatonfüredi Tagore sétányon a borvidék legjobb nedűi, harminc fajtából származó, közel háromszáz-féle bora kóstolható idén is. A népszerű gasztronómiai eseményt ezúttal is koncertek kísérik, pecsenyesütők, pálinka árusok, kereskedők kapnak helyet.
 

Kenesén járva tudtam, hogy találkozhatok itt népi hagyományokkal a Tájház keretében, ami már volt az Év Tájháza is 2011-ben. Az egykori népi lakóház tele van történelmi emlékekkel, tárgyakkal, amik a műemlékek kedvelőinek biztosan tetszeni fog. Engem is lenyűgözött. 

A hajdani Alsóörs-Veszprémi vasútvonalról a Balaton-felvidékiek sokat tudnának mesélni minden bizonnyal. A vonalból mára már csak az a vonat maradt meg, amely járkált fel-alá ezen az útvonalon. A vonatot Balatonalmádin találjuk teljes egészében. 

A Vígmolnár Csárda hagyományos magyaros ízek mellett igazi műalkotásokat kreál a legfrissebb alapanyagokból, és szezonális aktualitásoknak megfelelően. Csopak főutcáján igazán figyelemfelkeltő és hívogató a csárda, mi is már egy ideje kinéztük magunknak. 

A nemrégiben, körülbelül 2 hónapja nyitott Gödöllő új és egyetlen olasz éttermét próbáltuk ki. Szombat késő délutánra foglaltattunk asztalt, biztos, ami biztos alapon. A kipróbálás előtt feltérképeztük a hely közösségi oldalát, ahol rengeteg pozitív véleményt olvashattunk. Bár volt pár igen aggasztóan negatív is, de többségében dicséreteket láttam. Ennek tükrében indultunk neki az étteremnek.

Talán valamikor márciusban jártam legelőször az alsóörsi strandon, persze csak a parton sétálgatni. Nyilván egy lélek sem járt arra, egy kicsit élettelen volt az egész. Ez a kép maradt meg még márciusról, amit aztán a nyár teljesen felforgatott.

Bizonyára mindenki szemezgetett már ezzel a gyönyörű kis paradicsomi hangulatú étteremmel, aki valaha is végigsétált a balatonfüredi parton. Egy csodálatos park közepén található, tavak, szökőkutak romantikus környezetében.