A csopaki Plul Malom nevét személy szerint még nem hallottam, azonban a térképen látva igencsak felkeltette az érdeklődésemet. A Plul név amúgy is különleges, és annyit tudtam, hogy Csopakon több régi malmot is számon tartanak. Így indultam neki ennek a látnivalónak. 

A faluban több tábla is segítségünkre van a malom megtalálásában, így nagyon könnyű eljutni hozzá. A malom bejáratánál több autóval is van lehetőségünk parkolni, de egy könnyű sétával is elérhető a csopaki Csonka toronytól. A kapuhoz érve már előre látszik, hogy a malom udvara igényesen kialakított, kicsit tábor hangulattal. A fű frissen nyírt, és a fák, bokrok rendezettek. A kapun átérve a malmot rögtön meg is találjuk balkézre. Az ember úgy képzeli el, mint azokat a magas építményeket, azonban ez nem olyan. Inkább egy régi parasztház jutott róla eszembe, amelynek oldalán láthatjuk a malomkereket, és a mellette csörgedező patakot. Ez a patak volt régen segítségére a malomban zajló őrlésre, hiszen vízi hajtású a malomkerék. 

  6

Kattints a képre

A csopaki malmokról tudniillik, hogy a török időkben is már működött egy malom a faluban. Ezt onnan tudni, hogy 1588-ban a csopaki Gellért Illés malomadót fizetett Tihany várának. Ezelőtt 300 évvel az 1277-es csereszerződés szerint a Nosztréba vezető út alatt kettő malom épület volt. Ezen az úton jelenleg 3 malommal találkozhatunk, ebből 2 biztos, hogy több, mint 700 éves. Az 1082-re becsült, azonban később hamisnak bizonyult oklevélben is három csopaki malmot említenek meg. 

A malmok mellett a Séd folyik, amelynek vízfolyása évezredek óta változatlan. A legenda szerint a rómaiak is a Séd mellé építették téglaégető kemencéjüket. Ebből is az következik, hogy évszázadok óta a csopaki malmok egy helyen vannak, hiába lettek újjáépítve. Az eredeti malom a Plul Malom helyén 1910-ben került lebontásra, és új lett helyette építve. A malom Molnár Kálmánhoz tartozott, akinek a mai Vígmolnár Csárda alatt is volt malma. Az ő lányát egy vízimolnár vette el feleségül, akit Plul Vilmosnak hívtak. Így a malom a Plul családé lett. A malom azóta államosítva lett, és bérlőnek is kiadták. Az utolsó bérlő az 1970-es években Sebők Józsed volt, aki működtette a malmot. Jelenleg a malom látogatható ipari műemlékként üzemel, helytörténeti gyűjteményével.