A Malackrumpli eredetileg egy családi vállalkozásnak indult, ami a tulajdonosok bio gazdaságára épült, minden fűszer, és hús a tulajdonosok saját terméke volt.
Malackrumpli még 2015-ben Balatonfüreden látta meg a napvilágot, de ezt a helyet hamar kinőtte és átköltözött Tihany Legforgalmasabb részére, az apátságtól 100 méterre.
 

A kézi csipkekészítéssel ismerkedtünk meg egy kicsit közelebbről, ugyanis a Terényben található Hunnia Csipkemúzeumba látogattunk el! 

Balatonakarattya és Balatonkenese a déli part felé közeledve az utolsó két olyan település, ahonnan még igazán gyönyörű kilátásban lehet részünk. Itt a hatalmas löszfalról nyílik egy utca, vagyis a Kisfaludy-kilátó, ahonnan csodálhatjuk a Balaton szépségét. 

A Kármelita templom a város negyedik legnagyobb temploma, amelynek harangtornya 61 méter magas. A templom kívülről nem olyan feltűnő, azonban belül annál gazdagabb barokk belsőt rejt magában. Érdemes meglátogatnunk. 

Gödöllőn találunk pár éttermet, pizzériát, de talán olyan stílusú és hangulatú helyet, mint a Happy Day Cafe nem. Biztos lesz olyan, akinek nem jön be ez a laza stílus, extra konyhával, de nekünk mindenképp bejött. Nézzük, mit tapasztaltunk a Happyben. 

A falu központjában találjuk egymással szemben a református és az evangélikus templomot. Mindkét templom a XVIII. században épült meg késő barokk stílusban. A templomok igazán feltűnőek a dombtetőn, fehérre festett falaikkal. 

A Csopaki strandon járva megkívántuk a lángost, így feltérképeztük a büfékínálatot. Az első, ami utunkba esett az a Hamika büfé volt. Bár láttuk, hogy nagy a sor, mégis beálltunk egy lángosért. Lehet talán pont emiatt. 

A Marica Étteremet Veszprém belvárosában találjuk meg jó megközelíthetőséggel. Az étterem nem csak remek kínálattal és finom ételekkel rendelkezik, de nagyon modern és menő helynek is számít. Az étlapot sem bonyolították túl, de humoros elnevezésű fogásaik meghozzák az ember kedvét, hogy itt egyen. Nos, ide tértünk be egy ebédre. 

A gödöllői Sulyán Cukrászda több, mint 20 éve várja vendégeit a város központjában. A cukrászdára gyermekkorom óta emlékszem, talán életem első krémesét is itt ettem. Azóta sok év telt el, a kínálat változott, ahogy a cukrászda is. Rég jártam már a Sulyánban, így nosztalgikus volt visszatérni. Megnéztem mai szemmel, mi maradt a régi időkből. 

A nyári hőségben hétvégén sokan leruccanak a Balatonhoz strandolni, azonban valamikor nincs kedve az embernek annyit autókázni, és a dugóban ülni egy napos strandolásért. Gödöllőn járva a hétvégén viszont semmiképp nem akartuk kihagyni a hétvégéi hűsölést, így strand után néztünk. Legközelebb a domonyit találtuk, így egy jó pár év kihagyás után meglátogattuk. Hát egészen más, mint ahogyan én emlékszek rá.