Fotón nagyon hangulatosnak tetszik, de a valóságban sem csúnya. Nyilván tavasszal-nyáron nagyobb itt az élet, és látványosabb a kerthelyiség is, de most, hogy már fagy, egy meleg leves tökéletes tud lenni.

Ha házias ízekre vágytok és kedves, udvarias kiszolgálásra, akkor jó helyen jártok: a Gödöllői Szélkakas pont ilyen vendéglő, melyben egyetlen kivetnivalót találtam csupán. 

Hamburgert készíteni annyira nem nehéz. Bár igen könnyen kaphatunk büfék körében pocsék hamburgert. A Balaton mellett lehet, sokan már unják a lángost, a hekket, ezért kínálnak a legtöbb büfében amerikai streetfoodot is. Balatonfüreden azonban van egy hely, ahol friss húspogácsából készülnek a hambik. Egyszer már jártunk itt, most újra teszteltük. 

A borosgazdák ezúttal faházakban, nem pedig borospincéikben várják a borkedvelőket. A balatonfüredi Tagore sétányon a borvidék legjobb nedűi, harminc fajtából származó, közel háromszáz-féle bora kóstolható idén is. A népszerű gasztronómiai eseményt ezúttal is koncertek kísérik, pecsenyesütők, pálinka árusok, kereskedők kapnak helyet.
 

A Balaton és a Velencei-tó között nagyjából félúton található egy sok mindent átélt vár, nem régen ide látogattunk el, ismerkedjetek meg kicsit közelebbről ti is a Várpalotai várral, vagy más néven a Thury-várral! 

És igen, igen, igen. Óriási hurrá és igazi boldogság. Ez az az érzés, amit a sümegi Terazza Bistro Bar kapcsán éreztem badacsonyi kirándulásunk zárónapján. Egy igazi kincsre leltem úgy érzem, pedig már egyre nehezebb meglepni. Szerencsére sok olyan étterem nyílik kicsiny hazánkban, ahol elérhető áron jól megkomponált, esetenként igazi különlegességeket ehetünk. Ilyen gyöngyszemre azonban ritkán találunk, ahol a kulináris élvezet, elérhető áron, igazi mediterrán környezettel párosul.

A hajdani Alsóörs-Veszprémi vasútvonalról a Balaton-felvidékiek sokat tudnának mesélni minden bizonnyal. A vonalból mára már csak az a vonat maradt meg, amely járkált fel-alá ezen az útvonalon. A vonatot Balatonalmádin találjuk teljes egészében. 

Gödöllő bár nagy város, sokszor ütköztem abba, hogy nem lehet 8 előtt sehova elmenni reggelizni. Legalábbis csilli-villi villásreggelire nem. Pékségből akad bőven a belvárosban, viszont nem lehet mindenhol leülni nyugodtan. A Lipóti Pékség franchise üzlet, azonban Gödöllőn nekem az egyik kedvenc pékségem. 

A gödöllői könyvtárban nyílt egy igazán bájos kávézó, ahol reggelire igen széles a választék. Nem csak attól lesz különleges a hely, hogy a könyvtárban helyezkedik el, de több dolog is megadja meg a hely varázsát.  

Nem drága, házias ízű ételek, nagy adagok, piros kockás terítő, háziasszonyok szolgálnak ki, retro kinézet. Ez mind jellemző a gödöllői Erikajáldára, ami valóban egy kajálda!