Gödöllő helyi éttermei közül már évek óta a Sziget Vendéglő volt az egyik legjobb. Hiába a tulajdonosváltás, még most is nagyon jó helyet foglal el a helyi éttermek között.
Néha furcsaságokat is rejt magában a Balaton-környéke. Például a Zánkán található mamutfenyőt. Ilyen természeti jelenséget is ritkán látni, hát meglátogattuk.
A Babati Istállókastély egy olyan eldugott részén található Gödöllőnek, ahová véletlenül nem nagyon kerül oda az ember, csak ha célirányosan megy. Akkor viszont igazi kincsre bukkanhatunk – feltéve, ha szeretjük a természetet, és nem a csillogás az elsődleges.
A balatonboglári BB szüreti fesztiválra már pár éve visszatérő vendég vagyok, így a boglári Platán strandot, és az ott lévő büféket egész jól kiismertem. Idén nyáron szintén a szüreti fesztivál idején lent jártam, és egy új büfét fedeztem fel a büfésoron. Utolsó napunkat itt töltve próbáltuk ki, és rájöttünk, hogy az első napon kellett volna.
Hogy mitől különleges a herendi Szent Euszták templom? A világon egyedülálló porcelánablakától, amely értéke felbecsülhetetlen. Herend porcelánkészítéséről igen híres, így templomukba is becsempészték porcelánjukat.
A Hadtörténeti Múzeum a Budai Várnegyedben található meg, ahol nagyon érdekes kiállításba ütköztünk. Aki szereti a történelmet, annak szinte kötelező program egyszer ellátogatni ide és megismerni a magyarok had történetét.
A Johnny’s Bistro étteremlánc már 3 helyen megtalálható az országban, Mi a Veszprémben lévőt látogattuk meg. Farkas éhesen kutattuk fel Johnny bisztróját, a GPS kissé át is vert minket, és már alig vártuk, hogy leülhessünk és benyomjunk egy jó kézműves hamburgert.
A Budai Arborétum a gödöllői Szent István Egyetem üzemeltetése alatt működik, ahova viszont bárki betérhet kikapcsolódni. Az arborétum főleg tavasszal és ősszel gyönyörű, de ritkaságait az év bármely szakaszában megcsodálhatjuk.
Olaszos. Vagy olasz, ez most szerintem mindegy. Kiülős vagy beülős, bár én most maradtam kint, mivel délben elég meleg volt, hiába az október közepi dátum. A piros az uralkodó szín, a pincérek pedig végre nem olyanok, mint a Váci utcában, ahol boldog-boldogtalant leszólítgatnak, hogy ugyan térjen már be hozzájuk. Itt nincs tukmálás, csak mosolygás - mondjuk, hogy majdnem mindenkitől.
Mintha tényleg a nagyihoz vagy a dédihez érkeztünk volna egy kis nassolásra, olyan volt ez a cukrászda. Nem csak a hely jelleme miatt, hanem a sütemények íze miatt is!