Füred is mint tudjuk telis-tele van büfékkel. Az Eszterházy strandon járva délután környékén már megéheztünk így a büfésoron kezdtünk el körbenézni. A strandon lévő büféket egyébként a Tagore sétányról is ugyanúgy elérjük, tehát nem muszáj strandbelépőt fizetni, ha kipróbálnád valamelyiket. Nos, mivel mindenképp a barátnőim lángost szerettek volna enni, én pedig vágytam már egy jó palacsintára, csak a hagyományos büfé jöhetett szóba. Így keveredtünk a Törp Büféhez. 

Az Óbudán található múzeum egyike azoknak az épületegyütteseknek, melyet minden III. kerületi jól ismer. Ha másról nem is, arról biztosan, hogy a hozzá vezető út a Bécsi út felől bizony igencsak meredek és kacskaringós - még kocsival is.

Tihany amúgy is elragadó hely szerintem a Balatonon, levendulamezőinek, történelmi múltjának, és persze magának az elhelyezkedésének köszönhetően egyaránt. Az apátságot nem nehéz észrevenni, és szerintem minden magyar hallott már, vagy látott róla valahol képet. Most felfedeztük belülről és közelebbről.         

A Smankerli Cukrászda az a hely, amelybe belépve egyből kellemesen érzi magát az ember. A cukrászdát igazán szép design jellemzi, azonban ez nem elég. Egy jó helyhez kellenek a minőségi termékek és a kedves felszolgálás is. Lássuk, hogy ezekben mennyire jó a Smankerli. 

Ez a picit német beütésű név nem véletlen a Mókusch Café & Deli esetében, hiszen bajor reggelivel és nagyon speckó, töltött bundáskenyérrel várják a betoppanó reggelizőket. A hely a Széll Kálmán tértől nem messze található, igen jó helyen. Elvileg még Mila Kunis és Asthon Kutcher is járt itt a bundáskenyér miatt. 

Kívülről nem az a kávézó, ami csalogatna bárkit is; én sem tudnám megmondani, mi vonzott ide. Pont erre sétáltam, így ez megfelelő indoknak tűnt. Bementem hát, és nem csalódtam. Vagyis de: pozitívan.

Az örvényesi vízimalom az ország egyik legrégebbi malma, amely 1055 óta folyamatosan üzemel. A malom igen híres, hiszen rengeteg turista látogat el ide a mai napig. Az épület nagyon jó állapotban van, és tulajdonosa izgalommal vezeti körbe az ideérkezőket. Én is meglátogattam a híres malmot. 

Épp Siófokon jártam, és szakadt az eső, szóval gondoltam bemegyek valahova, enni valami finomat.

A siófoki főtértől nem messze található Dinasztia Cukrászdára esett a választásom, mert a fagyijukról eddig is tudtam, hogy jó, de mást még nem ettem náluk. Eddig. Láttam, hogy ki van rakva az ország tortája plakát, gondoltam kipróbálom.

A tihanyi Kálváriát a Visszahang dombon találjuk meg, az Echo étteremtől egy pár perces sétára. Nem csak történelmi emléke miatt érdemes ide feljönnünk, hanem a látvány miatt is. 

A nyári hőségben hétvégén sokan leruccanak a Balatonhoz strandolni, azonban valamikor nincs kedve az embernek annyit autókázni, és a dugóban ülni egy napos strandolásért. Gödöllőn járva a hétvégén viszont semmiképp nem akartuk kihagyni a hétvégéi hűsölést, így strand után néztünk. Legközelebb a domonyit találtuk, így egy jó pár év kihagyás után meglátogattuk. Hát egészen más, mint ahogyan én emlékszek rá.