Néha sok már nekünk is a strandkajából, a pizzából, és az unalmas salátákból, így próbálunk olyan helyeket kutatni, ahol főtt ételt ehetünk, jó áron. A Brada falodában napi menüvel várnak minden nap, emellett pedig széles menzaválaszték közül válogathatunk. Kipróbáltuk a fürediek egyik kedvenc menzáját.
A Csopaki strandon a büférengeteg között, és a palacsinták tömkelegében egy fagyizóra is bukkanhatunk. Méghozzá nem is akármilyen fagyizóra, a Bagamérire, ahol kézműves fagylaltot kínálnak. A Bagaméri ismerős lehet Balatonfüredről. A név jól sejteti, azonos az ottani minőséggel.
Ha valaki halas ételt szeretne enni, hol máshol enne, mint a halászlé hazájában, Baján! A Sobri Halászcsárdáról sokat hallottunk már előtte, így most meg is látogattuk!
De annak jó. És nem is drága. Az Allegro Cafe a veszprémi Tescoban sokak nagy kedvence. Mutatjuk az árakat, a véleményeket, és azt, hogy mikor menj oda enni, mikor ne. Képek, és beszámoló több látogatás alapján.
A Balatonalmádin található Loyolai Szent Ignác templom több, 200 éves. A templom 1779-ben szentelték fel a vörösberényi római katolikus templom a kolostoregyüttessel, amely a környék egyik legszebb építészeti emléke. Érdemes ellátogatnunk ide, hiszen csodás építészeti alkotás.
Kenesén járva tudtam, hogy találkozhatok itt népi hagyományokkal a Tájház keretében, ami már volt az Év Tájháza is 2011-ben. Az egykori népi lakóház tele van történelmi emlékekkel, tárgyakkal, amik a műemlékek kedvelőinek biztosan tetszeni fog. Engem is lenyűgözött.
Elég furcsa helyen van, és akkor ezzel még nem mondtam semmit. Ha nem ismerném a környéket, nem hinném el, hogy itt lehet épkézláb kávézó vagy étterem, ugyanis egy kanyargós, parkolóban végződő kis utca egyik végében található, ahol egy autókereskedés és egy autószerelő műhely tőszomszédságában lehet rálelni a Tacubára.
Olaszos. Vagy olasz, ez most szerintem mindegy. Kiülős vagy beülős, bár én most maradtam kint, mivel délben elég meleg volt, hiába az október közepi dátum. A piros az uralkodó szín, a pincérek pedig végre nem olyanok, mint a Váci utcában, ahol boldog-boldogtalant leszólítgatnak, hogy ugyan térjen már be hozzájuk. Itt nincs tukmálás, csak mosolygás - mondjuk, hogy majdnem mindenkitől.
Napközben 20-25 fok, éjszaka sincs még hideg, közel sincs a tél, a gödöllői Karácsonyház viszont már kinyitotta kapuit. Őszintén szólva, kicsit furcsa volt ilyen időben forralt bort inni!
Gödöllő bár nagy város, sokszor ütköztem abba, hogy nem lehet 8 előtt sehova elmenni reggelizni. Legalábbis csilli-villi villásreggelire nem. Pékségből akad bőven a belvárosban, viszont nem lehet mindenhol leülni nyugodtan. A Lipóti Pékség franchise üzlet, azonban Gödöllőn nekem az egyik kedvenc pékségem.