De annak jó. És nem is drága. Az Allegro Cafe a veszprémi Tescoban sokak nagy kedvence. Mutatjuk az árakat, a véleményeket, és azt, hogy mikor menj oda enni, mikor ne. Képek, és beszámoló több látogatás alapján.
Begurultunk mi is a Guruljon az Életbe, Csopak és Balatonfüred határán. Az útszéli hely legfőképp a bringásoknak jöhet jól, hiszen a bicikliút mellett egy jó kis pihenőhely lehet számukra. Az étterem, vagy inkább pihenőhely igazán egyedi és különleges, lássuk miért.
Kívülről nem az a kávézó, ami csalogatna bárkit is; én sem tudnám megmondani, mi vonzott ide. Pont erre sétáltam, így ez megfelelő indoknak tűnt. Bementem hát, és nem csalódtam. Vagyis de: pozitívan.
Egy kellemes Duna-parti vendéglő Vácott, ahol az ételek finomak, a kiszolgálás gyors és precíz, választék van bőven, kár, hogy egy ilyen végzetes hibát követtek el...
A Budai Várnegyedben sok látnivaló akad, azonban egy igazán kiemelkedik a többi közül. Szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. A Mária Magdolna torony az egyetlen eredeti középkori műemlék Budán, ahonnan belátni az egész fővárost.
Napközben 20-25 fok, éjszaka sincs még hideg, közel sincs a tél, a gödöllői Karácsonyház viszont már kinyitotta kapuit. Őszintén szólva, kicsit furcsa volt ilyen időben forralt bort inni!
Aszódon jártunk, ahol közúti táblák segítségével megtaláltuk a Petőfi Múzeumot, ennek pedig nagyon örültünk, el is mondom, hogy miért! Őszintén szólva nem a múzeumot kerestük, hanem a Podmaniczky-kastélyt, amit sajnos meg is találtunk…omladozva, elhanyagolva, látogatni sem lehet. Amikor elindultunk az autónk felé, megláttuk a múzeumot jelző táblát, és ha már a környéken voltunk, akkor utánanéztünk, milyen múzeum is lehet itt.
A Kistücsök Étterem Balatonszemesen több mint 20 éve várja az ország minden pontjáról érkező vendégeit. A hazai ízeket kínáló, somogyi konyha ihlette étlap, a belső kialakítás különleges hangulata egész évben csábítja a gasztronómiai kalandokra vágyókat.
Olaszos. Vagy olasz, ez most szerintem mindegy. Kiülős vagy beülős, bár én most maradtam kint, mivel délben elég meleg volt, hiába az október közepi dátum. A piros az uralkodó szín, a pincérek pedig végre nem olyanok, mint a Váci utcában, ahol boldog-boldogtalant leszólítgatnak, hogy ugyan térjen már be hozzájuk. Itt nincs tukmálás, csak mosolygás - mondjuk, hogy majdnem mindenkitől.
A gödöllői Pizza Palazzoban járva ez a kérdés fogalmazódott meg bennem egy vacsora alkalmával. Vajon tényleg elegendő, ha jó ételt kapunk? Őszintén szólva nem. Egy étterem színvonala rengeteg apróságon is múlik, amit a Palazzoban tapasztaltunk az nekünk volt kellemetlen.