Sukoró településén, a dobtetőn jól látható a Loyolai Szent Ignác templom tornya, amely a Velencei-tó felé néz. A templomtól szép kilátás nyílik a településre, és a tóra egyaránt.
Gödöllőn találunk pár éttermet, pizzériát, de talán olyan stílusú és hangulatú helyet, mint a Happy Day Cafe nem. Biztos lesz olyan, akinek nem jön be ez a laza stílus, extra konyhával, de nekünk mindenképp bejött. Nézzük, mit tapasztaltunk a Happyben.
A nyári hőségben hétvégén sokan leruccanak a Balatonhoz strandolni, azonban valamikor nincs kedve az embernek annyit autókázni, és a dugóban ülni egy napos strandolásért. Gödöllőn járva a hétvégén viszont semmiképp nem akartuk kihagyni a hétvégéi hűsölést, így strand után néztünk. Legközelebb a domonyit találtuk, így egy jó pár év kihagyás után meglátogattuk. Hát egészen más, mint ahogyan én emlékszek rá.
Hamburgert készíteni annyira nem nehéz. Bár igen könnyen kaphatunk büfék körében pocsék hamburgert. A Balaton mellett lehet, sokan már unják a lángost, a hekket, ezért kínálnak a legtöbb büfében amerikai streetfoodot is. Balatonfüreden azonban van egy hely, ahol friss húspogácsából készülnek a hambik. Egyszer már jártunk itt, most újra teszteltük.
Sokan bedőlnek a külsőnek, hogy ha az szép, hívogató, látszik, hogy nincsen elhanyagolva, akkor már biztosan jó az étel is; van azonban olyan eset is, amikor ez nem így van. Lássuk most, a Solier hogy teljesített Gödöllőn ‘Olasz étel’-kategóriában!
A Jásdi Pincét Csopakra beérve sok helyen kitáblázva láthatjuk, a főútról azonban csak a Vinotékába ütközünk bele, ahol ugyan helyben is fogyaszthatunk bort, mégsem olyan, mint a pince. Felkeltette érdeklődésünket, hogy akkor vajon merre leljük ezt a pincészetet, így GPS segítségét igénybe véve tudtuk megközelíteni.
Balatonfüreden járkálva rengeteg büfével találkozunk, és a Tagorén sétálgatva is nehezen dönti el az ember, melyik helyet válassza ebéd szempontjából. Vannak helyek, amelyek első ránézésre tetszenek, aztán csalódás lesz a vége. A Kelén grillterasz is elsőre jónak tűnt, így betértem. Lássuk mit tapasztaltunk.
Vászoly gyönyörű falucska, ahol szívesen sétálgat az ember, hiszen minden szeglete gondosan karbantartott. Nincs így másképpen templomuk környezetével sem. Megcsodáltuk a Szent Jakab templomot.
Kinézetre szerintem itt kezdődik egy étterem. Sok helyen jártunk már, középszerű, megszokott vagy rosszabb kinézetű helyeken, de a Cocco-Mio étterem magasan übereli az átlag vendéglátóegységek kinézetét!
A rétesről mindig nagymamám jut eszembe, amikor együtt próbáltunk házi készítésű rétest csinálni, lehetőleg úgy, hogy ne szakadjon el a tészta. Nem egyszerű feladat, de a végeredmény mindent megér. A mai vendéglátásban ezek a hagyományos receptek talán mostanában kezdik újkorukat élni. Egy kis nosztalgiázásra tértem be Árpi Bácsi Házi rétesezőjébe.