Kissé eldugott helyen van, ugyanis aki nem a Helikopter Lakóparkban lakik vagy dolgozik, az nem biztos, hogy ismeri. Magát a Végvárit igen, hiszen abból több is van a kerületben; mégis ez az amire azt mondom, hogy nagyon ott van. Szép kívül és belül, ráadásul a mai napon a Halloween miatt még különleges is!

Nem fogok a Maurusba járni hétköznap ebédelni, az már biztos. De az is, ha valamilyen ünnepélyes alkalom adódik, kevés alkalmasabb helyet találok Balatonfüreden és környékén. A Sparhelt és a Márga után elemezzük ki a Maurust is!

Aki a Balaton-felvidéken járt már valaha tudja, hogy hegyes-völgyes. Egyáltalán nem olyan, mint a déli part, amely szinte teljesen sík. Emiatt van lehetőségünk az északi parton több kirándulásra, és látnivalók megtekintésére. A Balaton északi partján rengeteg kilátót találunk. Ezek közül most a Csákány-hegyi kilátót céloztuk meg. 

Füred is mint tudjuk telis-tele van büfékkel. Az Eszterházy strandon járva délután környékén már megéheztünk így a büfésoron kezdtünk el körbenézni. A strandon lévő büféket egyébként a Tagore sétányról is ugyanúgy elérjük, tehát nem muszáj strandbelépőt fizetni, ha kipróbálnád valamelyiket. Nos, mivel mindenképp a barátnőim lángost szerettek volna enni, én pedig vágytam már egy jó palacsintára, csak a hagyományos büfé jöhetett szóba. Így keveredtünk a Törp Büféhez. 

Paloznakot Csopak és Lovas között találjuk meg Balatonfüred közelében. Az aprócska falu magában is lenyűgöző. Többen azonban lehet, hogy csak a Sárfránykert Vendéglő miatt hallottak csak róla. A falu csodálatos, és nem szabad elhanyagolni az ottani látnivalókat.

A Giorgi Pizzériát egy péntek este látogattuk meg, előre kinézve a helyet. Jól megtervezett vacsoránkat már nagyon vártuk, hiszen mindannyian éhesen érkeztünk. A helyre érkezve a kapu előtt parkolót találtunk, ahova könnyedén le is tettük az autót. A kerthelységbe sétálva már rengetegen vacsoráztak az étterembe, úgy kellett kutatnunk az üres asztal után. Végül az egyik sarokban meg is találtuk az asztalunkat, ahol helyet foglaltunk. A fiatal pincér máris érkezett kezében a hatalmas egy egylapos étlappal. Elénk tette, majd érdeklődött is milyen italt kérünk. Mivel túlzottan az étlapon nem kellett keresni az italokat, ki is kértük a szokásos limonádénkat. Ezután magunkra hagyott a pincér, mi pedig feltérképeztük a választékot. 

Sok ember tolong bent és a pultnál is, igazi tömeg. Teljesen pozitív lenne ez a nagy érdeklődés, ha nem egymás mellé nyomorított asztalok közt kellene helyet keresgélni az amúgy is elég szűkös beltérben. De persze ne legyen elégedetlen az ember lánya, hátha most jobb élmény lesz a Guru, mint négy éve volt…

Fotón nagyon hangulatosnak tetszik, de a valóságban sem csúnya. Nyilván tavasszal-nyáron nagyobb itt az élet, és látványosabb a kerthelyiség is, de most, hogy már fagy, egy meleg leves tökéletes tud lenni.

Furcsa helyen van. A főút mellett, ami olyan zajt eredményez, hogy örülök, ha a saját gondolataimat hallom. Mivel egyben kertvendéglő posztot is betölt (hiszen étterem is), bátran gondolhatja az ember, hogy bőséges választékkal találja majd szembe magát - ám ennek ellentetjére csak akkor döbben rá, amikor bent helyet foglal, és kinyitja az étlapot…

Aki Baján jár és édességet kíván, az általában betér az Eötvös Cukrászdába, ami a főtértől vezető egyik kellemes kis sétálóutcában található. Minden évszakban nagyon hangulatos errefelé!