Nagyvázsony településén a leghíresebb látnivaló a Kinizsi-vár, azonban ezen kívül még sok mással is találkozhatunk. Köztük a Szent Ilona templommal, amely a 18. században épült. 

Vácon nagyon sok látnivaló vár mindenkire, már-már kevés is az egy nap arra, hogy megnézzünk mindent. Korábban írtam nektek a váci főtérről, most viszont arról a székesegyházról hoztam beszámolót, ami teljesen magával ragadott! 

Nem is gondolná az ember, hogy Balatonfüreden mennyi lehetősége van a kikapcsolódásra. Ne csak a strandolásra, és a büfékre gondoljunk, hanem rengeteg túralehetőségünk is akad. A Tamás-hegyi keresztnél tökéletes nyugalomban kapcsolódhatunk ki. 

Rákosborzasztó, Rákosrettentő és társai, ahogyan a környékbeliek és kevésbé környékbeliek nevezik a XVII. és XVIII. kerületet együttesen. A Szépréti cukrászda viszont az élő példája annak, hogy van itt is minőség bőven. 

Dörgicsén három középkori eredetű templomrommal is találkozhatunk, amelyek közül a Kisdörgicsei a legkisebb építmény. Állapota jelenleg nem a legjobb, azonban szabadon látogatható. 

Állatkertek és vadasparkok terén egyelőre nem bővelkedek élményekből, de ezt a kört is egyre inkább szélesítem. Eddig csak a budapesti és a veszprémi állatkerthez volt szerencsém, illetve a veresegyházi medveotthonhoz. Most a miskolci vadasparkba is eljutottam, ahol újabb élményekkel gazdagodtam. 

Sokan nem tudják, és a turisták is furcsán állnak a cipők felett fotózva, és elmélkedve vajon mit keresnek a főváros pesti oldalán lévő cipők a Duna-parton. Ez a mű egy igen megrázó eseménynek állít emléket. 

Megérkezett a nyár, már-már túlságosan is, éppen ezért úgy döntöttünk, hogy hagyjuk a munkát egy napközben, keresünk egy strandot, majd este dolgozunk! Választásunk pedig Gyömrőre esett, tapasztalatainkat megosztjuk most veletek! 

A gödöllői Sulyán Cukrászda több, mint 20 éve várja vendégeit a város központjában. A cukrászdára gyermekkorom óta emlékszem, talán életem első krémesét is itt ettem. Azóta sok év telt el, a kínálat változott, ahogy a cukrászda is. Rég jártam már a Sulyánban, így nosztalgikus volt visszatérni. Megnéztem mai szemmel, mi maradt a régi időkből. 

Füred is mint tudjuk telis-tele van büfékkel. Az Eszterházy strandon járva délután környékén már megéheztünk így a büfésoron kezdtünk el körbenézni. A strandon lévő büféket egyébként a Tagore sétányról is ugyanúgy elérjük, tehát nem muszáj strandbelépőt fizetni, ha kipróbálnád valamelyiket. Nos, mivel mindenképp a barátnőim lángost szerettek volna enni, én pedig vágytam már egy jó palacsintára, csak a hagyományos büfé jöhetett szóba. Így keveredtünk a Törp Büféhez.