A Forrás-hegyi tanösvény rövid, de hasznos túra lehet bárki számára, hiszen a maga 1,5km-vel igazán gyorsan körbeérhetünk rajta. A túra alatt dombokat is meg kell másznunk, és a szűk ösvényeken át igazi kalandtúrában lehet részünk. Az állomások alatt pedig olvashatunk rengeteg érdekességet. Az itt kialakított geológiai bemutatóhelyen a Triász-tenger üledékeinek és a Föld tűzhányóműködésének több száz millió éves maradványait tekinthetjük meg.
Értem én, hogy a Gault Millau 14 pontot adott, és mindenki isteníti Csapody Balázs éttermét, tudom, hogy Pohner Ádám nyerte a Bocuse d'Or magyar döntőjét, de én most nem szeretnék politikailag korrekt lenni, én már másodszor csalódtam hatalmasat benne. Pedig mindig annyira pozitív lelkülettel érkezem ide.
30 év után nem könnyű váltani: legyen ez egy munkahely, egy házasság, vagy egy lakóhely. Azonban ha megvan az elhatározás, és úgy érezzük, ez most a legjobb, akkor miért is ne lépnénk meg? Nézzük hát, milyen 30 Budapesten töltött év után Gödöllőn!
A település tele van középkori műemlékkel, amelyek remek látnivalók a turisták számára. Az egyik legjelentősebb azonban a Boldogasszony templomrom Alsó-Dörgicsén.
Ha az Augusztus 20-ai hosszú hétvégén a Balatonnál voltál, ahogy valószínűleg mindenki Budapestről, valószínű, hogy dugóra számíthatsz. Ha csak nem használod ezt a titkos utat, amit mutatunk!
Jó strandot keresel? A balatonfüredi Kisfaludy strandra akkor érdemes ellátogatnod, mivel a belépő nem drága, azonban cserébe egy gondosan karbantartott területre érkezhetünk az egész családdal.
A Csopaki strandon járva megkívántuk a lángost, így feltérképeztük a büfékínálatot. Az első, ami utunkba esett az a Hamika büfé volt. Bár láttuk, hogy nagy a sor, mégis beálltunk egy lángosért. Lehet talán pont emiatt.
Az óbudai EuroCenter a hegyvidékieknek már évek óta jól ismert közeg, hiszen a valamikor nagy, füves részre épület pláza hiánypótló a kerületben. A Viktória Bécsi Kávézó pedig egy üde kis színfolt a hatalmas épületben, hiszen valóban minőségi kávézásra számíthatunk, ha beülünk ide akár egyedül, akár barátokkal, rokonokkal.
Ilyen kiállítást is ritkán látni, azonban annál inkább érdekes, és megdobogtatja az ember szívét. Balatonalmádiban járva, egy útvonal táblán láttam csak meg Simon András táblaköveit, ahova végül el is mentem.
A hely megtévesztő, hiszen egyben van, mégis külön. Mi most csak a Rétesház részt próbáltuk ki, így erről írnék. A házi rétest szerintem nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné. A tésztából kifolyó töltelék, a meleg, laza rétes. Imádom. Nézzük csak a Tihanyi Rétesházban mint kaptunk.