Először azt hittük, hogy ez egy buszmegálló, de mikor közelebb mentünk, akkor láttuk meg, hogy ez a Pillangó Cukrászda Hatvan főterén. Kellemeset csalódtunk ezután.
A budai Feneketlen-tó mellett lévő Szent Imre templom az újbudai városkép egyik ikonikus épülete. A templomot a kerület logójában is felhasználták, így sokaknak onnan lehet ismerős. Az épület két, sisakos tornya kiemelkedik a környező házak közül neobarokk stílusával.
30 év után nem könnyű váltani: legyen ez egy munkahely, egy házasság, vagy egy lakóhely. Azonban ha megvan az elhatározás, és úgy érezzük, ez most a legjobb, akkor miért is ne lépnénk meg? Nézzük hát, milyen 30 Budapesten töltött év után Gödöllőn!
A három templomrom közül Dörgicsén a Felső-dörgicsei a legrégebbi épület. A romokat a Levendula Major mellett találhatjuk meg a központban. A rom szabadon látogatható bárki számára, így mi is megnéztük.
A Nagyi Sütödéje Tihanyban engem teljesen lenyűgözött családias környezetével, házi süteményeivel és édes megjelenésével. Tihany igazi kis ékszerdoboza, ahova szívesen tér be az ember egy kiadós reggelire, vagy egy finom házi süteményre. Kaphatunk glutén, cukor, és tejmentes édességeket is, így az ételallergiásoknak sem kell félnie.
A Piknik Büfét a Tagore sétányon bandukolva találtuk meg. Először sétálgatás közben nézegettük a helyeket, hova is kellene beülni egy lángosra. Vannak szimpatikus helyek, de valami olyat kerestünk, ahol nagyon tömegbe se ütközünk, és talán még jó áron is ehetünk.
A rétesről mindig nagymamám jut eszembe, amikor együtt próbáltunk házi készítésű rétest csinálni, lehetőleg úgy, hogy ne szakadjon el a tészta. Nem egyszerű feladat, de a végeredmény mindent megér. A mai vendéglátásban ezek a hagyományos receptek talán mostanában kezdik újkorukat élni. Egy kis nosztalgiázásra tértem be Árpi Bácsi Házi rétesezőjébe.
A Fricska tényleg igazi családias, meghitt hangulatot áraszt magából, ahogy megérkezik az ember. A patak mellett elhelyezett asztalok, fehér napernyőkkel, a kertben lévő hatalmas látványkonyha, ahol frissen készülnek az ételek.
A múlt évben barátaimmal úgy gondoltuk, hogy beülünk a kocsiba, és elindulunk valahova, az úti cél a Balaton északi partja volt, de nem tisztáztuk le az elején, hova is megyünk pontosan.
Furcsa helyen van. A főút mellett, ami olyan zajt eredményez, hogy örülök, ha a saját gondolataimat hallom. Mivel egyben kertvendéglő posztot is betölt (hiszen étterem is), bátran gondolhatja az ember, hogy bőséges választékkal találja majd szembe magát - ám ennek ellentetjére csak akkor döbben rá, amikor bent helyet foglal, és kinyitja az étlapot…