Az örvényesi vízimalom az ország egyik legrégebbi malma, amely 1055 óta folyamatosan üzemel. A malom igen híres, hiszen rengeteg turista látogat el ide a mai napig. Az épület nagyon jó állapotban van, és tulajdonosa izgalommal vezeti körbe az ideérkezőket. Én is meglátogattam a híres malmot. 

Paloznakot Csopak és Lovas között találjuk meg Balatonfüred közelében. Az aprócska falu magában is lenyűgöző. Többen azonban lehet, hogy csak a Sárfránykert Vendéglő miatt hallottak csak róla. A falu csodálatos, és nem szabad elhanyagolni az ottani látnivalókat.

Ha ősz, akkor színes lombok, gyönyörű növények, mesés tájak, nekem ez az egyik kedvenc évszakom, természetesen a tavasz után. Az évek során sok helyen jártam már ősszel is, de valahogy a Vácrátóti Botanikus Kertnél nem nagyon találtam szebbet, nézzük, mi vár itt ránk! 

Ilyen kiállítást is ritkán látni, azonban annál inkább érdekes, és megdobogtatja az ember szívét. Balatonalmádiban járva, egy útvonal táblán láttam csak meg Simon András táblaköveit, ahova végül el is mentem. 

Aki Óbudán él, esetleg a környéken lakik, és sokat jár erre, annak nem kell bemutatni a III. kerületet, hiszen olyan történelmi múltja van, amellyel úton-útfélen szembesülünk rohanó világunkban is. Így van ez az Amfiteátrummal is, hiszen a látványos katonai gyakorlótér ma is szerves része az óbudaiak életének.

Balatonakarattya és Balatonkenese a déli part felé közeledve az utolsó két olyan település, ahonnan még igazán gyönyörű kilátásban lehet részünk. Itt a hatalmas löszfalról nyílik egy utca, vagyis a Kisfaludy-kilátó, ahonnan csodálhatjuk a Balaton szépségét. 

A Nagy Ignác utca és a Szent István körút sarkáról nyíló palacsintázót név alapján már biztosan mindenki ismeri, hisz Budapesten számos helyen képviseltetik magukat. Az V. kerületben található egységük viszont már belépés előtt elgondolkodtatja az embert. Nem olyan hívogató, nem olyan barátságos, mint bármi más hasonló kaliberű étterem, bisztró vagy ezekhez hasonló. Mégis, az ember lánya nyilván megugorja ezt a viszonylag alacsony akadályt, és bemerészkedik, hisz nem minden a külcsín.  

A Giorgi Pizzériát egy péntek este látogattuk meg, előre kinézve a helyet. Jól megtervezett vacsoránkat már nagyon vártuk, hiszen mindannyian éhesen érkeztünk. A helyre érkezve a kapu előtt parkolót találtunk, ahova könnyedén le is tettük az autót. A kerthelységbe sétálva már rengetegen vacsoráztak az étterembe, úgy kellett kutatnunk az üres asztal után. Végül az egyik sarokban meg is találtuk az asztalunkat, ahol helyet foglaltunk. A fiatal pincér máris érkezett kezében a hatalmas egy egylapos étlappal. Elénk tette, majd érdeklődött is milyen italt kérünk. Mivel túlzottan az étlapon nem kellett keresni az italokat, ki is kértük a szokásos limonádénkat. Ezután magunkra hagyott a pincér, mi pedig feltérképeztük a választékot. 

Kívülről kellemes, fehéres-lilás színkombinációjával hívogató, és egyben nyugalmat árasztó a főváros rohanó életében. A Szent István körút megannyi étterme és szórakozóhelye közt kitűnik finomságával - már ami a külcsínt illeti; a többi viszont csak akkor derül ki, ha belép az ember…

Van egy hely a belvárosban, ahol felnőttként és gyerekként is jól fogsz szórakozni. Ha kíváncsi vagy Budapestre, Győrre, Ausztria városaira, akkor a Miniversumban megtalálod ezeknek a városoknak a százszorosan kicsinyített változatát. Szuper részletesen kidolgozott terepasztal, folyamatosan működő elemekkel, amelyeket akár Te is irányíthatsz.