A Péklány kézműves pékséget Balatonfüreden a Szent István téren találhatjuk meg. A pékség lényege, hogy minden terméküket tartósítószer mentesen készítenek el hagyományos receptek alapján. A pékség belső helyisége apró, de ilyenkor nyáron kint is leülhetünk, míg elfogyasztjuk a reggelinket.
Látványos, csodaszép, egy valódi építészeti remekmű – és akkor a különféle színdarabokat még nem is említettem. Ki ne emlékezne gyerekkorából A padlásra, a Pál utcai fiúkra vagy bármi hasonlóra, melynek fülbemászó dallamai, szövegei a mai napig itt csengenek füleinkben?
Tihanynál sokan lehet, hogy nem tudták, de ingyen is fürdőzhetünk. Bár a strand, nem olyan, mint a legtöbb, - mindjárt ezt is elmondjuk, miért – még is értékeljük, hiszen a Balaton-felvidék nem dúskál a szabadstrandokban.
Ne menjetek ide. Komolyan, ne tegyétek. Ha ne adj Isten, kitörne a III. világháború, akkor talán, de amúgy eszetekbe se jusson. Én még ilyen rosszat szerintem sehol sem ettem, mint ma itt…
Kenesén járva tudtam, hogy találkozhatok itt népi hagyományokkal a Tájház keretében, ami már volt az Év Tájháza is 2011-ben. Az egykori népi lakóház tele van történelmi emlékekkel, tárgyakkal, amik a műemlékek kedvelőinek biztosan tetszeni fog. Engem is lenyűgözött.
Aszódon jártunk, ahol közúti táblák segítségével megtaláltuk a Petőfi Múzeumot, ennek pedig nagyon örültünk, el is mondom, hogy miért! Őszintén szólva nem a múzeumot kerestük, hanem a Podmaniczky-kastélyt, amit sajnos meg is találtunk…omladozva, elhanyagolva, látogatni sem lehet. Amikor elindultunk az autónk felé, megláttuk a múzeumot jelző táblát, és ha már a környéken voltunk, akkor utánanéztünk, milyen múzeum is lehet itt.
Dörgicse nem csak középkori romjai miatt tökéletes választás a turisták számára, hanem a helyi Levendáriumba is érdemes lehet betérni. Bár mi éppen nem a levendulavirágzás szezonjában látogattunk el a Levendáriumban, így is szép látványban volt részünk.
Begurultunk mi is a Guruljon az Életbe, Csopak és Balatonfüred határán. Az útszéli hely legfőképp a bringásoknak jöhet jól, hiszen a bicikliút mellett egy jó kis pihenőhely lehet számukra. Az étterem, vagy inkább pihenőhely igazán egyedi és különleges, lássuk miért.
Füreden nem is gondolná az ember mennyi látnivaló van. Nem csak strandolni tudunk, és sétálgatni a Tagorén, illetve a kikötőbe, hanem kirándulni is. Balatonfüred dombos-völgyes környezetének köszönhetően van mit felfedeznünk.
Nyilván ha az ember strandra megy vagy csomagol otthon magának szendvicseket és hatalmas hűtőtáskával érkezik, vagy nincs más, mint enni valahol egy igazi strandkaját. Szerintem a legtöbben inkább az utóbbi verzióba tartoznak, ahogyan persze én is.