Mivel a Szamos Csokoládé Múzeumában nem csalódtam (akkorát), bátran tértem be idei valószínűleg utolsó fagyimra abba a kisebb cukrászdájába, ami egyben fagyizó is, és a főváros X. kerületében található. Nem titok, hogy az Árkádban járunk, annak is a mínusz első szintjén, ahol a középső rész teli van éttermekkel és édességbolttal. 

A tihanyi Kálváriát a Visszahang dombon találjuk meg, az Echo étteremtől egy pár perces sétára. Nem csak történelmi emléke miatt érdemes ide feljönnünk, hanem a látvány miatt is. 

Szlovákiába menet pillantottuk meg a Nógrádi vár tábláját először. Sokat nem hallottunk még róla, így kicsit utánanéztem és úgy döntöttünk hazaféle mindenképp megállunk megnézni. Nem csalódtunk a döntésben!

A falu központjában találjuk egymással szemben a református és az evangélikus templomot. Mindkét templom a XVIII. században épült meg késő barokk stílusban. A templomok igazán feltűnőek a dombtetőn, fehérre festett falaikkal. 

Tihany bővelkedik éttermek, és fagylaltozók terén. Sokadik látogatásom során sem volt könnyű eldönteni, hova üljek be éppen. A legtöbb hely tényleg nagyon jó, és Tihanyban ettem életem legjobb fagyiját is. A levendula a település egyik jelképe, és szinte mindent eköré építenek a vendéglátásban. Levendulás sör, levendulás kávé, fagyi, minden levendulás… A legutóbbi látogatásom során a Levendula kávézóba tértem be, amivel már szemezgettem. 

Balatonudvardi pici településén nem túl sok látnivalóval találkozhatunk, viszont annál értékesebbel. A település fő ékessége a közösségi templom, amely a falu központjában található. 

A közösségi médiában biztosan Te is találkoztál már olyan videókkal, ahol igazi szénhidrátbomba ételeket láthatsz. És biztosan állítom, hogy láttál olyat is, ahol megemelnek egy pizzaszeletet, és csak a nyúlós töménytelen sajtmennyiéget látod. Nos, ilyen „sajtbomba” pizzát, vagyis inkább pizza pitét a fővárosban is kóstolhatsz! 

Kincsem 1875-1880 között volt a gödi istálló lakója, ami alatt 54 versenyen indult, és mindig győzött. Elvarázsolt minket ez a világhírű paripa látványa még így is, szobor formájában!

Gödöllő bár nagy város, sokszor ütköztem abba, hogy nem lehet 8 előtt sehova elmenni reggelizni. Legalábbis csilli-villi villásreggelire nem. Pékségből akad bőven a belvárosban, viszont nem lehet mindenhol leülni nyugodtan. A Lipóti Pékség franchise üzlet, azonban Gödöllőn nekem az egyik kedvenc pékségem. 

Kívülről nem az a kávézó, ami csalogatna bárkit is; én sem tudnám megmondani, mi vonzott ide. Pont erre sétáltam, így ez megfelelő indoknak tűnt. Bementem hát, és nem csalódtam. Vagyis de: pozitívan.