Sukoró településén, a dobtetőn jól látható a Loyolai Szent Ignác templom tornya, amely a Velencei-tó felé néz. A templomtól szép kilátás nyílik a településre, és a tóra egyaránt.
Veresegyház egyre inkább bővülő település, ahol szükségesnek látták nemrégiben egy új templom építését. A régi templom helyét régészeti munkálatok is megelőzték, ahol érdekes felfedezésekre bukkantak a kutatók. De lássuk, miért volt fontos az új templom megépítése.
A Regéci várat a Zempléni-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelyeként tartják számon, mely az Országos Kék Túra útvonalon Regéc vagy Mogyoróska felől is megközelíthető.
A Larus Cafe Bar Balatonfüred egyik olyan koktélbárja, ahol akár még reggelizhetünk is. Érdemes betérni, hiszen a bár kellemes hangulata igazán jó lehet baráti összejövetelekre, vagy egy laza beszélgetésre a barátnőddel. Ha épp reggel jársz arra, kis választékkal, azonban annál finomabb ételekkel várja vendégeit a Larus Café.
Állatkertek és vadasparkok terén egyelőre nem bővelkedek élményekből, de ezt a kört is egyre inkább szélesítem. Eddig csak a budapesti és a veszprémi állatkerthez volt szerencsém, illetve a veresegyházi medveotthonhoz. Most a miskolci vadasparkba is eljutottam, ahol újabb élményekkel gazdagodtam.
A város felett van egy pont a János-hegyen, ahonnan csodálatos kilátás nyílik egész Budapestre. A libegő felső állomásától egy könnyű sétával el is érjük, de akár kirándulást is tervezhetünk a kilátóhoz. Megnéztük mi is, milyen Budapest teljes egészében.
A Tagore sétányon lassan, de biztosan felfedezzük az összes büfét, és bisztrót. Voltak rossz élményeink, és jók is, de nemsokára kialakul a pontos kép, hogy melyik helyet érdemes választani. Most a Waikiki Bisztrót céloztuk meg, ami kicsit túlmutat már a büfén, de még nem hívnám étteremnek.
Értem én, hogy a Gault Millau 14 pontot adott, és mindenki isteníti Csapody Balázs éttermét, tudom, hogy Pohner Ádám nyerte a Bocuse d'Or magyar döntőjét, de én most nem szeretnék politikailag korrekt lenni, én már másodszor csalódtam hatalmasat benne. Pedig mindig annyira pozitív lelkülettel érkezem ide.
Tágas külső és belső, ez az, ami elsőre szembetűnik az Anna Cafét illetően. Kellemes zene szól már korán reggel is, vendég ellenben nem sok van. Lehetne az oka a csípős reggel is, ez most még nem tudom, de bent talán majd kiderül.
Aszódon jártunk, ahol közúti táblák segítségével megtaláltuk a Petőfi Múzeumot, ennek pedig nagyon örültünk, el is mondom, hogy miért! Őszintén szólva nem a múzeumot kerestük, hanem a Podmaniczky-kastélyt, amit sajnos meg is találtunk…omladozva, elhanyagolva, látogatni sem lehet. Amikor elindultunk az autónk felé, megláttuk a múzeumot jelző táblát, és ha már a környéken voltunk, akkor utánanéztünk, milyen múzeum is lehet itt.