Állatkertek és vadasparkok terén egyelőre nem bővelkedek élményekből, de ezt a kört is egyre inkább szélesítem. Eddig csak a budapesti és a veszprémi állatkerthez volt szerencsém, illetve a veresegyházi medveotthonhoz. Most a miskolci vadasparkba is eljutottam, ahol újabb élményekkel gazdagodtam.
Hosszú út árán jutottam csak el a Horváth-kert Vendéglőbe Veszprémbe, hiszen előtte 4 másik helyet néztem ki magamnak ebédre. Azt hiszem utólag visszagondolva, ennek így kellett lennie, hogy idekeveredjek, és megkóstoljam az étterem kínálatát. Nézzük miért is mondom ezt.
Értem én, hogy a Gault Millau 14 pontot adott, és mindenki isteníti Csapody Balázs éttermét, tudom, hogy Pohner Ádám nyerte a Bocuse d'Or magyar döntőjét, de én most nem szeretnék politikailag korrekt lenni, én már másodszor csalódtam hatalmasat benne. Pedig mindig annyira pozitív lelkülettel érkezem ide.
A Szent Anna-kápolna a badacsonyi szőlőhegyen található meg, igazán idilli környezetben. A kápolna a szőlőtőkék mellett van, amely igen csak kiemeli az apró épület szépségét.
Az idei World Press Photo kiállításon meghökkentő és gondolatébresztő fotókkal, illetve történetekkel találkozhatunk. A kiállítás lényege pontosan ez, hogy a hétköznapi emberek figyelmét kiragadja a valóságból, és olyan eseményekkel is tisztában legyenek, amelyek a világ egyes részein nagy problémákat okoznak. Elmentünk mi is, és szembenéztünk a valósággal.
Olaszos. Vagy olasz, ez most szerintem mindegy. Kiülős vagy beülős, bár én most maradtam kint, mivel délben elég meleg volt, hiába az október közepi dátum. A piros az uralkodó szín, a pincérek pedig végre nem olyanok, mint a Váci utcában, ahol boldog-boldogtalant leszólítgatnak, hogy ugyan térjen már be hozzájuk. Itt nincs tukmálás, csak mosolygás - mondjuk, hogy majdnem mindenkitől.
Erdélyi túránk során meglátogattuk az igazi Vajdahunyadi várat, amit ott tapasztaltunk, azt nem is nagyon lehet szavakba önteni…Azért megpróbáltam leírni nektek…
Ha valaki halas ételt szeretne enni, hol máshol enne, mint a halászlé hazájában, Baján! A Sobri Halászcsárdáról sokat hallottunk már előtte, így most meg is látogattuk!
Talán valamikor márciusban jártam legelőször az alsóörsi strandon, persze csak a parton sétálgatni. Nyilván egy lélek sem járt arra, egy kicsit élettelen volt az egész. Ez a kép maradt meg még márciusról, amit aztán a nyár teljesen felforgatott.
A Vapiano-t nagyon sokan dicsérik, és szinte minden ismerősömtől azt hallottam, hogy mennyire finom a tésztájuk. Régóta szerettem volna már én is kipróbálni, ennyi pozitív vélemény után, így végre eljött az idő, és teszteltem.