Mivel a Szamos Csokoládé Múzeumában nem csalódtam (akkorát), bátran tértem be idei valószínűleg utolsó fagyimra abba a kisebb cukrászdájába, ami egyben fagyizó is, és a főváros X. kerületében található. Nem titok, hogy az Árkádban járunk, annak is a mínusz első szintjén, ahol a középső rész teli van éttermekkel és édességbolttal.
Különleges étel, és ital kínálatával a Tűztorony kávézó egyedülálló jelenség, Gödöllő szívében. Az ételallergiásokra, és diétázókra is külön nagy figyelmet fordítanak, emellett csodás terasza várja az erre tévedőket. Nem találkozhatunk minden oszlopon hirdetéseivel, azonban így is könnyen rátalálhatunk, ha városnézés, vagy vásárolgatás közben megszomjazunk.
Látványos, csodaszép, egy valódi építészeti remekmű – és akkor a különféle színdarabokat még nem is említettem. Ki ne emlékezne gyerekkorából A padlásra, a Pál utcai fiúkra vagy bármi hasonlóra, melynek fülbemászó dallamai, szövegei a mai napig itt csengenek füleinkben?
A tihanyi Kálváriát a Visszahang dombon találjuk meg, az Echo étteremtől egy pár perces sétára. Nem csak történelmi emléke miatt érdemes ide feljönnünk, hanem a látvány miatt is.
Számtalanszor jártam már ezen a szép helyen, leginkább azért mentem fel ide, hogy gyönyörködhessek ebben a szép szoborban. Ugyanakkor nem csak a turult érdemes megnézni, hanem a tájat is!
Csesznek Veszprém-megyében fekszik, a festői Bakony hegységében. A község várromjáról híres, ami igen népszerű turista célponttá teszi a helyet. A várban szabadtéri rendezvényeket és fesztiválokat szoktak tartani. A vár nincs messze Veszprémtől, a királynék városától.
Ne menjetek ide. Komolyan, ne tegyétek. Ha ne adj Isten, kitörne a III. világháború, akkor talán, de amúgy eszetekbe se jusson. Én még ilyen rosszat szerintem sehol sem ettem, mint ma itt…
Balatonfüred központjában a Tagore sétánytól néhány méterre találkozhatunk a füredi Kerek templommal, amely igazán különleges kialakításának köszönhetően ragadhatja meg az erre járók figyelmét. Kerek kialakítású templomot ritkán lát az ember belföldön, így az én figyelmemet is felkeltette.
Balatonfüreden járva nagyon megkívántunk egy sütit, viszont szerettünk volna mindenképp cukormenteset enni. A sétányon és a parton végigsétálva egy helyet sem találtunk, ahol hasonlót kaphatnánk. Az internetet felkutatva szomorúan konstatáltuk, hogy bizony szerda este fél 7-kor júniusi főszezonban nincsen számunkra megfelelő cukrászda a környéken, kivéve a Bergmann Cukrászdát. Kocsiba pattanva gyorsan elindultunk a kiszemelt cél felé, hiszen az adatok alapján ez a hely is csak 7 óráig tart nyitva.
Kevés jót tudok mondani a mai magyar pincér állományról. Nem így a csopaki Petrányi pince munkatársairól. Imádtam őket. De vajon maga a hely mennyire jó? Az ételek? A kilátás? Mutatom!